Öt éve nem volt ilyen drága a „viharszezon”

Az elmúlt tíz évben utoljára 2015-ben fizettek ki többet a biztosítók a május 1. – augusztus 31. közötti viharszezon okozta károkra, mint amennyit idén fognak előreláthatólag, derül ki a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) adatgyűjtéséből.

FMH

Egy sukorói nádfedeles ház is áldozata lett augusztusban a viharnak: villám csapott a tetőbe

Fotó: katasztrófavédelem

A múlt évinél kevesebb lakossági bejelentés nyomán az akkorinál több mint másfélszer nagyobb összeget ﬁzettek már ki vagy ﬁzethetnek még valószínűsíthetően ki a biztosítók az idén május elseje és augusztus 31. közötti viharkárokra. A társaságokhoz ebben a periódusban közel nyolcvanötezer (tavaly kilencvenhatezer) bejelentés érkezett egyéni és társasházak részéről vihar, felhőszakadás, jégverés, tetőbeázás, villámárvíz címén. A 2019-es évben a négy hónap alatt ezek nyomán a lakásbiztosítási szerződésekre 4,1 milliárdot ﬁzettek ki a biztosítók, idén előreláthatólag 6,6 milliárdot.

Továbbra is a 2010-es nyári időszak volt a leginkább katasztrófasújtott, amikor május–augusztus között 312 ezer kárbejelentésre 30 milliárd forintot ﬁzettek ki a biztosítók – igaz, akkor nagyobb árvizek is voltak az országban.

A villámcsapás okozta károk külön tételt képeznek a biztosítói statisztikákban és 2010 óta több mint harmadannyival terhelték meg a társaságok kárráfordítási öszszegeit, mint a viharok. 2019 végén a 34 milliárd forintot is meghaladta a számla. Idén az első nyolc hónap összesen húszezer bejelentése nyomán 2,1 milliárd forintot térítettek meg ügyfeleiknek a társaságok.