Így alakul a szilvatermés Fejér megyében

A szakemberek és a termesztők szerint az elmúlt húsz év leggyengébb hozamát produkálták az idén a szilvafák, a tavalyi közepes termésnek mintegy harmada, jó esetben is a fele termett meg.

A termesztők igyekeznek jobb áron, friss gyümölcsként értékesíteni

A Zöldség-gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeb) becslése szerint 23–32 ezer tonnányi szilvát szüretelhetnek le a gazdák, s ez a mennyiség még a 2007. évi 47 ezer tonnás negatív rekordot is alulmúlja, mondta el a Fejér Megyei Hírlap érdeklődésére a szervezet alelnöke. Apáti Ferenc szerint a gyenge termés oka főként a kedvezőtlen időjárási körülményekben keresendő. Bár a virágzás jó volt, s akár nagyon jó termést is lehetővé tett volna, tavasszal páratlanul sokszor, 15-18 alkalommal volt éjszakai fagy, március 22-től május közepéig több hullámban érték jelentős fagyok a gyü­mölcs­faültetvényeket. Ezek közül több önmagában is komoly károkat okozott volna, de miután a hatásuk összeadódott, minden termőhely minden fajtája minden érzékeny fejlődési fázisában elszenvedett egy vagy több erős fagyhatást. Az aszály, majd a májusi, június elejei hűvös, borongós, napsütésben szegény időjárás tovább rontotta a fagyok után megmaradt virágok termékenyülését, illetve a gyümölcsök kötődését, a rossz kötődés pedig nagymértékű, természetes tisztuló hullást eredményezett.

Rontotta a helyzetet az is, hogy az ültetvények jelentős része elöregedett, termőkorának a vége felé jár. Az idei „szilvahelyzetre” jellemző, hogy a termésprognózis készítése során a szakemberek nem találkoztak egyetlen olyan termesztő vállalkozással sem, amelynél a hozamok elérték volna a tavalyi mennyiséget, ugyanakkor számos ültetvényen egyáltalán nem volt, nincs szüretelni való szilva.

Az országos helyzetkép Fejér megyére is jellemző. Vincz József kertészmérnök – már a fia által művelt – egyhektáros, 22 éve telepített magyaralmási szilvásában az előző évek hozamainak mintegy felével fizetnek idén a szilvafák. A tapasztalt, nagy tudású szakember szerint az idén „minden rossz időben történt”, az időjárás nem kímélte s még most sem kíméli az ültetvényt. Mint mondja, a vissza-visszatérő erős szelek mostanában még azt a kevés gyümölcsöt is leverik, amely megmaradt az ágakon. Alig van leszedhető termés. Igaz, ami van, az viszont jó minőségű, bár ennek ellenére az árát – véleménye szerint – nem adják meg. Úgy véli, a gazdaságosabb és biztonságosabb gyümölcstermesztés elérésében sokat segítene az áfa mérséklése. Ez azért is fontos lenne, mert elöregedett a szilvások jelentős része, meg kellene újítani az ültetvényeket.

Az utóbbival egyetért Apáti Ferenc is. A FruitVeb alelnöke szerint elöregedtek az ezredforduló körüli telepítési hullám során ültetett szilvafák, két-három ezer hektáron termőkoruk utolsó szakaszába vagy a végére értek. Ennek is tudható be, hogy az utóbbi négy évben meredek zuhanásnak indult a szilva termőterületének nagysága. Míg 2015-ben megközelítette a 8 ezer hektárt, jelenleg 6400 hektár körül van. A korszerű ültetvények telepítése azért is fontos lenne, mert szilvát gazdaságosan csak akkor lehet termeszteni, ha a hozamok elérik a hektáronkénti 20-30 tonnát. A megtermett szilva 75-80 százaléka egyébként itthon kerül értékesítésre, mintegy 20-25 százalékát pedig exportáljuk.

Mivel az itthoni friss fogyasztás meglehetősen alacsony – 1,3 kg/fő –, a termés szűk felét a hazai és külföldi feldolgozóipar használja fel. S hogy a mostani rendkívüli helyzetben miként alakulnak a szilvaárak?

A szakember szerint a piaci friss gyümölcs ára, ugyan a szezon elejeihez képes a főszezonra mérséklődött, még mindig magasabb az átlagosnál. A döntően gyümölcsvelő előállítására használt rázott, feldolgozóipari alapanyagot kilogrammonként 80 forint körüli nettó termelői áron vásárolják meg a gazdáktól. Gond, hogy ez az ár drága a hazai pálinkaiparnak, nem indult be rá a fagyasztóipar, valamint a bolgár szilvabefőttel ilyen alapanyagárak mellett versenyképtelen konzerv­ipar sem. Ezért a termelők igyekeznek jobb áron friss gyümölcsként értékesíteni a termést, de az alacsony hozamok miatt keveset tudnak csak piacra vinni. Ez pedig előrevetíti, hogy az idén sajnos nem sok szilvalekvárt főznek be a háziasszonyok.