A koronavírus miatt nem állt le, csak lassúbb lett a bárányexport

– Bár a szokásosnál csak lassabban, némi döccenővel és kemény áralkuk közepette halad, nem állt le a húsvéti ünnepi asztalokra szánt bárányok exportja, a magyar kamionosok megkapták a lehetőséget arra, hogy egészen a külföldi megrendelőkig vigyék az állatokat. Ez pedig annak köszönhető, hogy az Operatív Törzs, valamint a Nemzeti Agrárkamara (NAK) és két szakmai szervezet – a Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség, valamint a Juh és Kecske Ágazatért Egyesület Terméktanács – együttműködésének eredményeként időben, még az értékesítési problémák megjelenése előtt megszületettek azok az intézkedések, amelyekkel gyakorlatilag sikerült megmenteni a húsvéti báránykivitelt. Zöld utat kaptak a jószágokat szállító kamionok, sikerült elérni, hogy a gazdák értékesíteni tudják az állataikat, hozzájussanak a munkájuk után őket megillető jövedelemhez – hangsúlyozta Zászlós Tibor.

Jó hír, hogy nem reked meg a határnál a takarmány

A Fejér megyében gazdálkodó Mezőfalvai Zrt.-t irányító agrárszakember, aki egyben a NAK országos alelnökeként és a Magyar Állattenyésztők Szövetsége elnökeként is képviseli a mezőgazdasági termelők érdekeit, a Fejér Megyei Hírlap érdeklődésére elmondta: a magyar bárányexportnak évente három időszaka van. Karácsony előtt, a muszlim ünnepek idején és húsvétot megelőzően van igény külföldön a jó minőségű magyar bárányra. A legnagyobb mennyiséget húsvétkor igénylik a határon túli piacok, ezért ezúttal mintegy 120-150 ezer bárány kivitelére készültek a juhtartók. S bár a legnagyobb célpiacunknak számító, kissúlyú bárányokat vásárló Olaszország kereskedői igyekeznek kihasználni a koronavírus okozta helyzetet, és több-kevesebb sikerrel megpróbálják minél jobban lenyomni az árakat, remélhetően a teljes tervezett mennyiségre vevők lesznek. S ha az olasz piacon mégsem kel el valamennyi kissúlyú bárány, a kicsivel tovább tartott, nagysúlyú bárányokat az évek óta jó vevőnek számító Németországba, Svájcba és Ausztriába lehet exportálni. A NAK és a két szakmai szervezet szakemberei egy esetleges értékesítési probléma ellensúlyozására alternatív javaslatot is kidolgoztak. Azoknak a juhtartóknak, akik nem akarják nyomott áron eladni az állataikat, javasolják a jerkék – a fiatal nőstény juhok – tenyész utánpótlásként való hasznosítását.

Szóba jöhet még a húsvéti bárányok egy részének itthoni levágása és a bárányhús hazai értékesítése is, de ez még a mostani pánikszerű húsfelvásárlás idején sem kecsegtet sok sikerrel. Nálunk ugyanis – ellentétben más európai országokkal, ahol igazi ínyencségnek számít – nem kapós a finom, egészséges bárányhús. Az egy főre jutó éves fogyasztásunk jóval alatta marad például a görögökének, az angolokénak vagy az olaszokénak, s alig éri el a 60 dekagrammot. A fogyasztási szokások, a gasztrokultúra megváltoztatása pedig nem megy egyik napról a másikra, hosszú éveket igénylő folyamat – vélte Zászlós Tibor. A szakembertől megtudtuk azt is, hogy a koronavírus tombolása és az olaszországi karantén nemcsak a juhtartóknak, a tejtermelőknek is okozott, okoz fejfájást, a hazai gazdaságok ugyanis napi szinten általában 600-800 ezer kilogramm tejet exportálnak Olaszországba. A kiszállítás ennél a terméknél sem állt le.

S bár a cél az, hogy lehetőleg a teljes szokásos mennyiség találjon külföldön vevőre, nagy gond akkor sincs, ha a tej egy része itthon marad. A feldolgozóüzemek utóbbi időben történt fejlesztése, kapacitásaik bővítése ugyanis lehetővé teszi akár nagyobb mennyiségű UHT-tejnek, illetve sajtnak való feldolgozását. A mostani sok gonddal terhelt időszakban jó hír az állattartóknak az is, hogy nem rekedtek meg a határoknál a takarmányt szállító kamionok, s a tengeri kikötőkből is érkeznek a szójaszállítmányok – mondta el lapunknak Zászlós Tibor.