A következő időszak legnagyobb feladata az őszi gabonák vetése lesz Fejérben

A téli pihenő előtt alaposan kijut a tennivalókból a gazdáknak a megyében is: egyebek között mintegy 80 ezer hektár kukorica, 33 ezer hektár napraforgó betakarítását, valamint 64 ezer hektár őszi búza, 16 ezer hektár őszi árpa és 21 ezer hektár repce elvetését kell elvégezniük a hideg idő megérkezéséig. A munka jó részén már túljutottak. A repce betakarítása már a befejezéshez közeledik, a magtárakban van a napraforgótermés nagyobbik része, s egyre több kukoricatáblába „kóstolnak bele” a kombájnok.

A terméseredményekre nem panaszkodhatnak a gazdálkodók: a napraforgó általában 3 tonnával fizetett hektáronként, de egyes gazdaságokban, például a székesfehérvári Aranybulla Mg. Zrt.-ben 220 hektárról 3,5 tonnát takarítottak be hektáronként – tudtuk meg Szabó Gábor növénytermesztési ágazatvezetőtől.

Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke úgy tájékoztatott, hogy országosan közepes termés várható az olajos növényből. A kukorica hozamairól még korai lenne beszélni, mivel a növény betakarításának elején tartanak csak a gazdaságok, de a GOSZ elnöke szerint az előzetes, még nem végleges becslések ennél a növénynél is közepes terméssel biztatnak. A betakarítás végéig várhatóan 8 millió tonna kukorica-szemtermés kerül az ország magtáraiba, ami elegendő lesz a hazai igények kielégítésére és lehetőséget ad 2-3 millió tonnás export árualap létesítésére is. A várható jó hozamok elérésében nagy része van annak, hogy a fajtaválasztékban egyre több a szárazságtűrő, bőtermő, a hazai termőhelyi körülményekhez alkalmazkodó kukorica.

Közöttük vannak azok a martonvásári nemesítésű hibridek is, amelyek az idén a hazai vetésterület mintegy 7-8 százalékát foglalták el. A martonvásári Agrártudományi Kutatóintézet szakemberei által előállított fajták választéka még tovább is bővül, az idén ugyanis 12 új hibridük kapott állami elismerést – mondta el Marton L. Csaba tudományos osztályvezető.

A következő időszak legnagyobb feladata az őszi gabonák vetése lesz. A tapasztalt gazdák nem sietnek a munka megkezdésével. A hónap utolsó dekádjában, illetve október elején indítják csak el a vetőgépeket, mivel a korai vetésű növények fokozottan ki vannak téve a vírusfertőzésnek. S most vannak leginkább „elemükben” a különféle tetvek, kabócák is, amelyek nem kímélnék a frissen kikelt, zsenge gabonákat. Megvédésük feladja a leckét a gazdáknak, akárcsak a legjobb, a termőhelyi adottságoknak leginkább megfelelő vetőmag kiválasztása.

Az utóbbi azért sem egyszerű, mert hihetetlenül nagy a vetőmagválaszték, több mint 190 hazai és külföldi búzafajta vetőanyagából válogathatnak a termesztők. Ennyire nem lenne szükség, amit bizonyít, hogy a nagy búzatermesztő országok – például Kanada – sokkal, kevesebb fajtával dolgoznak.

Bár a sokféleség csábító, de a választásnál gondosan kell mérlegelni, a kereskedelem és a malmok ugyanis egységes minőséget várnak a termesztőktől. Alacsony fehérjetartalmú búza például még takarmányként sem kel el – mondja Vida Gyula, az Agrártudományi Kutatóintézet tudományos osztályvezetője.

A szakember szerint a vetőmagpiacon óriási a verseny, de a hazai fajták megállják a helyüket, ott vannak az élvonalban. Amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy a Martonvásáron előállított búzák közül az Mv Nádor már az idén a vetésterület 17,27 százalékán termett, s a mostani vetőmag-forgalmazási adatokból arra lehet következtetni, az idei őszön ezt a rekordot is túlszárnyalja. S ott van mögötte több bőtermő, jó minőségű, alkalmazkodó, s egyre népszerűbb búza is, amelyek lévén hazai nemesítésűek, biztonságosan termeszthetők.