Megnyitott 62 hektáron a NAK Szántóföldi Napok és AgrárgépShow

A csütörtökön megnyitott, kétnapos és ingyenesen látogatható rendezvény tömegeket vonzott, az érkező autók sorra töltötték fel a hektárszámra kijelölt parkolószektorokat a Mezőfalvai Zrt. által rendelkezésre bocsátott területen. A térségben, amely a fotelokból és a kijelzők mögül végképp nem látszik, a NAK rendezvényének csütörtöki megnyitója egy olyan Magyarországot vonultatott fel, amely a valódi világban él és zöldebb minden mozgalomnál. E Magyarország összegyűlt képviselői pedig az utóbbi évtizedben magához térő agrárium prosperitásának immár nemcsak anyagi, de kulturális, szokás- és életmódbeli jegyeit is magukon viselve ismerkedtek a kiállító biológiai, kémiai, gépészeti és térinformatikai világcégek kínálatával. A rendezvényről, amely első alkalommal is 130-nál is több kiállítót és mintegy 15 ezer látogatót vonzott, a méreteit tekintve idén egyelőre csak azt lehet tudni, hogy alapterülete 62 hektár, amin például Európa legnagyobb autós kiállítása, a Frankfurti Autószalon kétszer elférne – és 21-szer a Colosseum.

A megnyitón a MEGFOSZ elnöke, Harsányi Zsolt említést tett egy, a jövőben induló gépbeszerzési lízingprogramról, és szóba hozta a mezőgépész- utánpótlás képzésének fontosságát is, akik közül a rendezvény második napján 20, a korábbi versenyeken továbbjutott diák mérkőzik meg egymással a rendezvény területére szervezett versenyen, a tavaszi forduló gyakorlati részét letudva ezzel.

– Szeretnék túljutni a kötelezőn: a kiállítást ezennel megnyitom – lépett a mikrofonhoz Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke Jakab István, a MAGOSZ, illetve Győrffy Balázs, a NAK elnöke után. Beszédét a magyar gazdákhoz intézett köszönetnyilvánítással kezdte. – A nehéz pillanatokban a kormány mindig érezte a gazdák támogatását – fogalmazott, majd kifejezte abbéli reményét, hogy ez viszonosan is áll. A miniszterelnök 2005 környékére, az első nagy gazdatüntetések idejére datálta pártjának a gazdatársadalommal való együttműködése kezdeteit. – A legfontosabb az életösztön, hogy az ember azzal foglalkozzon, amihez ért – jelentette ki, hozzátéve, hogy bár számos területen mutatkozik tehetség az országban, Magyarországon tehetség leginkább mégis a mezőgazdasághoz van. – Az ipar idegen pálya: a hazai pálya a mezőgazdaság – erősített rá a kijelentésre, rögzítve: a mezőgazdaság biztonsága a magyar ipar biztonságának alapja.

A miniszterelnök az agráriummal kapcsolatban három téma köré rendezte mondandóját. – Lesz-e a jövőben földünk? – kérdezte elsőként, utalva arra, hogy a magyar termőföld magyar kézben tartásáért a jövőben is, folyamatosan küzdeni kell.

Második fontos kérdésként említette, hogy a jövőben is a kis és közepes gazdaságok támogatása áll-e majd a támogatási rendszerek középpontjában. Itt kifejtette: 2010-ben az agrárkamarával együtt kialakított új agrárpolitikával az volt a kormány elgondolása, hogy a földtulajdonnak legalább 80 százaléka a kis és közepes gazdaságoknál legyen, és ugyanilyen arányban kapják az agrártámogatásokat is, annak érdekében, hogy a középbirtokosságra épülő magyar gazdaság megerősödjön. – A kormány a jövőben is ezért a támogatáspolitikáért küzd majd – hangzott el csütörtökön.

A harmadik, hogy a magyar gazdaság fejlődési pályája, tekintettel a világgazdasági folyamatokra, töretlen marad-e; van-e értelme továbbra is fejleszteni, vagy most inkább kivárni kell? – Akármilyen hírek is jönnek – válaszolta meg a kérdést a miniszterelnök –, a magyar gazdák a következő években is tartsák gazdaságukat a fejlődés pályáján, mert Magyarország elég erős ahhoz, hogy romló nemzetközi környezetben is támogatni tudja a gazdákat a fejlesztéseikben. – A fejlesztésekhez a miniszterelnök a jogi segítséget is megígérte, az örökösödést elősegítő jogi szabályok rendezésével és az adómentességgel kapcsolatos elszámolások egyszerűsítésével – hogy „egyenesebben” lehessen a gazdálkodást szervezni.

A hétvégi EP-választásokat is szóba hozva Orbán Viktor részvételre buzdított, és pártja jelöltjei számára támogatást kért a magyar gazdáktól ahhoz, hogy érdekeiket, az ország érdekeivel együtt, képviselhessék Brüsszelben továbbra is. Ahol – mint fogalmazott – újra és újra készülnek tervek arra, hogy az európai kontinenst átalakítsák, kevert népességű kontinenssé tegyék. Ez nem érdeke Magyarországnak, ez veszélyes, ez kockázatos – összegzett a miniszterelnök.