Megnyitott a martonvásári Agroverzum: élvezetes ismerkedés a tudománnyal

Az elnevezés jól fedi azt, mire is számíthat a látogató a Brunszvik-kastély mellett kialakított látogatóközpontot felkeresve. A két szinten, 650 négyzetméteren berendezett, interaktív állandó tárlat egyrészt bemutatja azokat a gazdasági és társadalmi kihívásokat, amelyekkel a XXI. században a klímaváltozás miatt szembe kell néznünk, másrészt a látogató elé tárja az agártudományok e kihívásokra eddig adott válaszait is.

A tudományos eredmények mellett alapismereteket is közvetít

Az Agroverzum a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) első olyan fejlesztése, amely önálló intézményi szintre emeli a tudomány népszerűsítését és a tudománykommunikációt – tájékoztatott az MTA Agrártudományi Kutatóközpontja.

Az Agroverzumban Áder Jánost Bajzáth Judit osztályvezető kalauzolta a kiállítási terekben. Hangsúlyozta: a tárlat a tudományos eredmények mellett alapismereteket is közvetít.

Biodiverzitás, talajtan, növénynemesítés – e fogalmak mögött lévő tudnivalókkal is hol komolyan, hol játékosan ismerkedhetünk az Agroverzum emeleti kiállítótereiben, ahová belépve mindjárt egy kukorica és a rajta lévő kártevők felnagyított modellje fogadja a látogatót.

Áder János is itt kezdte az ismerkedést a roppant érdekes, jól összeállított és korszerű kiállítással, amelynek köszönhetően megtudható például, mi az a fitotron, hányféle talajtípus van, mit is jelent pontosan az üvegházhatás, de egy VR-sisaknak köszönhetően még azt is kipróbálhatjuk, milyen lehet méhecskeként virágról virágra szállni.

A tárlat megtekintése után következett az átadás. Miután Balázs Ervin, az MTA Agrártudományi Kutatóközpontjának főigazgatója köszöntötte a megjelenteket, Lovász László, az MTA elnöke szólt.

Mint fogalmazott: az éghajlatváltozás és a környezetszennyezés következményeivel csak a tudományos kutatásokra alapozva lehet fölvenni a harcot. Ehhez kutatási eljárásokra, kiváló kutatókra, jól felszerelt kutatóintézetekre, megfelelő infrastruktúrára van szükség. Ezért is döntött úgy a kormány 2015-ben, hogy 10 milliárd forintot biztosít a martonvásári Agrárinnovációs Centrum kialakításához, valamint a hozzá kapcsolódó agrárturisztikai fejlesztésekhez. Az MTA és az önkormányzat a Brunszvik-család szellemiségét követve egyedülálló fejlesztési tervet dolgozott ki. A cél egy, a globális kihívásokra is választ adó, és Európában is vezető, egyedi agrárinnovációs környezet létrehozása, amely nemzetközi turisztikai célpont is lehet. Lovász László hozzátette: e tervekhez megvannak az alapok, mert az ATK ma is meghatározó kutatói tevékenységet folytat. A távlati tervek megvalósításához azonban szükséges a társadalom támogatása, ezért is hozták létre az Agroverzumot, ahol – főleg a fiatalokat megcélozva – megmutathatják a mezőgazdasági kutatásokat is.

Hetven éve kutatnak Martonvásáron

Áder János az épület bejárata előtti szalag átvágását követően meglátogatta még a közeli Fitotront, ahol kalászos gabona és kukoricanemesítéssel foglalkoznak. A kutatókkal való találkozás után útja a CO2-kísérleti parcellához vezetett, ahol a növények fokozott szén-dioxid kibocsátásnak vannak kitéve.

A köztársasági elnök programja végén úgy összegzett: már hetven éve, hogy Martonvásáron elkezdődhetett a kutatómunka. A klímaváltozásra évekkel ezelőtt el kellett kezdeni felkészülni, hiszen 10–15 évvel előre kell gondolkodni. A kutatások pedig nem a kutatói ambíció kiéléséről, hanem rólunk szólnak. Arról, hogy holnap is legyen kenyerünk, ehhez pedig kell a jó minőségű vetőmag. Különösen fontos ez itt, a Kárpát-medencében, amely kutatások szerint érzékenyebb a klímaváltozásra.

Az Agroverzum hétvégén és hétköznap is várja a csoportos és egyéni látogatókat, s programokat, foglalkozásokat is szerveznek.