A szülők 85 százalékának legfontosabb célja gyermeke támogatása

A pénzügyek kezelése, akár csak csekkfeladás szinten is, a felnőttek dolga volt mindig, így az egymás után érkező generációk, kevés kivételtől eltekintve, úgy csöppennek a felnőttek világába, hogy semmilyen gyakorlatuk nincs a családi bevétel és kiadás alakulásában. A bérek és az árak folyamatosan változnak, de a háztartások túlnyomó többsége egységes abban, hogy mindent elköltenek, tartalék képzése nélkül. Idén 12. alkalommal végezték el az ezzel kapcsolatos kutatást, melyben 1500, bankszámlával rendelkező felnőttet kérdeztek meg. A megkérdezettek túlnyomó többsége nem gondol öngondoskodásra, nincsenek megtakarításai, mégis tízből kilenc szülő ösztönzi gyermekét arra, hogy a zsebpénzből tegyen félre minél többet valamilyen célra.

Mindeközben 41 százalékra emelkedett az otthon tartott pénz aránya

Talán fordulatot jelez, hogy a legfrissebb felmérés szerint a mai szülők 85 százaléka legfontosabb céljának tekinti gyermeke támogatását és nemcsak anyagilag, hanem megfelelő pénzügyi ismeretek átadásával is. Ennek ellenére a tavalyi évhez képest kilenc százalékponttal, 41 százalékra emelkedett az otthon tartott készpénz aránya. A felmérés szerint ennek több oka is van. Vagy így készülnek fel az emberek a váratlan helyzetekre, vagy pedig kevésnek tartják az összeget ahhoz, hogy bankba tegyék. Persze az is lehet, hogy nem fial annyit a pénz a bankban a magas számlavezetési- és készpénzfelvételi-költségek és a velük szembeállított alacsony kamatok miatt.

A válaszokból az derül ki, hogy sokan inkább a mának élnek, rövid távú céljaikat megvalósítva és nem gondolnak olyan hosszú távú öngondoskodásra, mint például a nyugdíjcélú megtakarítás. Ellentmondásos a helyzet, mert miközben a megkérdezettek 77 százaléka az államtól várja az anyagilag biztonságos időskort, közben 72 százalék szerint már most lehet tudni, hogy nem lesz elegendő az az összeg, amit majd az állam ad. A hosszú távú megtakarítások mértéke az elmúlt években folyamatosan csökken, ezért a felmérés mélyebben is megvizsgálta a családdal és a gyermekekkel kapcsolatos gondoskodást. A kutatásban megkérdezett szülők közel kétharmada egyetértett abban, hogy a gyermekek anyagi támogatása kiemelt cél, azonban, hogy ez mikor és miként valósítható meg, már nem ilyen egységes a vizsgált csoport véleménye. Miközben a tudatos pénzügyi nevelés a cél, a szülők 41 százaléka addig támogatná a gyereket, amíg csak megteheti, ám ez természetesen nem növeli az öngondoskodásra való hajlamot.

Öngondoskodás hiánya

A szülők 57 százaléka szerint a felnövekvő generáció támogatása függ a gyermek életkorától és társadalmi helyzetétől, hiszen nem mindegy, hogy a közép- és felsőfokú tanulmányok költségeit kell fedezni, esetleg a kortársakkal közös programokat vagy olyan életszakaszban, ahol már a házasságkötés vagy az otthonteremtés a cél. Sokat elmond az öngondoskodás gondolatának hiányáról, hogy a szülők nagy része plusz munkából tervezi ezeket fedezni, és mindössze egyötöd részük gyűjt tudatosan ilyen célokra.

A szülők 85 százaléka szerint fontos, hogy tudatosabb generációk nőjenek fel. Ennek alapjait a legtöbb családban a zsebpénz intézményével fektetik le, bízva abban, hogy annak önálló kezelése megtanítja beosztani a fiatalokat. A felmérés résztvevőivel élő gyerekek kétharmadának van egyébként rendszeres zsebpénze.