Miért drága a zöldség a Fejér megyei piacokon?

A sárgarépa kilóját 300–350 forintért, a petrezselyemgyökeret általában 1200–1400 forintért adták. S mivel egy finom húslevesbe kell még zellergumó, karalábé, vöröshagyma, esetleg egy kisebb karfiol is, a zöldségek ára együtt megközelíti az 1500–2000 forintot, míg egy közepes csirke akár már 600–800 forintért is beszerezhető.

Ledó Ferenc, a Magyar Zöldség-gyümölcs Szakmaközi Szervezet elnöke szerint szerencsére nem minden zöldségféle ára magas, főként a gyökérzöldségekért – legnagyobb mértékben a petrezselyemgyökérért –, valamint a vöröshagymáért kell a tavalyinál többet fizetni, azok sínylették meg ugyanis leginkább az idei időjárást.

A szélsőséges időjárás nem kedvezett a termelőknek

– A márciusi fagyok miatt késve tudtak csak vetni a ter­mesztők, az április közepén ránk tört forróság miatt pedig tőhiányosan keltek ki a növények. A gondokat tetézte az aszály, amely olyan súlyos volt, hogy ahol nem tudtak öntözni, ott csenevész, gyenge minőségű lett a termés, vagy ki is pusztultak a növények. Az idei időjárásban csak az volt jó, hogy a betakarítás idején alig volt csapadék, ezért alacsonyak a tárolási veszteségek – magyarázza a szakmaközi szervezet elnöke. Lapunk érdeklődésére elmondta azt is, hogy a nálunk kialakult „zöldséghelyzet” nem egyedülálló Európában: Hollandiában, Németországban és Lengyelországban is kevés termett gyökérzöldségekből. Ez pedig azért érint minket is kedvezőtlenül, mert megnehezíti és megdrágítja majd az esetleg szükségessé váló importot.

A szakember által elmondottakat több, a termékeit a fehérvári piacon kínáló őstermelő, illetve árus is megerősítette. A Székesfehérváron őstermelőként, csaknem egy hektáron zöldségeket termesztő Lakatos Zoltánné szerint nemcsak a vetéskori időjárással, hanem a vetőmagvak minőségével is gond volt. Némelyik ki sem kelt, emiatt többször kellett vetni, az aszály miatt pedig szinte folyamatosan öntözésre volt szükség. A gondokat tetézte még a kártevők inváziója, ami olyan erős volt, hogy a falánk lárvák, rovarok, köztük a poloskák torzsra rágták a földből alig kibújt aprócska növényeket.

– A rukkolából például semmi nem lett a kertemben, hiába borítottam be fátyolfóliával a növényeket, alá bújtak és lyukasra rágták a növény leveleit. A gondok még mindig nem enyhültek, az elmúlt napokban lehullott csapadék olyan kevés volt, hogy a dughagymát szinte a porba ültetjük. Mindez jelentősen növeli a termesztési költségeket, így nekünk, őstermelőknek esélyünk sincs rá, hogy jövedelmezőségben versenyezni tudjunk azokkal, akik a nagybani piacon szerzik be az árut – mondja Éva.

A friss zöldségféléket kínáló Kóródi Kálmánné, Éva is az elmaradt tavaszt és a csapadékhiányt okolta a zöldségtermesztés gondjaiért. Mint mondta, a csicsóka például olyan mértékben megsínylette az aszályt, hogy nedvesség hiányában szedéskor darabjaira esett szét. S mivel így nem tárolható, veszendőbe ment a ráfordított munka és pénz. A kedvezőtlen körülmények miatt kevesebb zöldség termett, a többszöri vetés és a folyamatos öntözés miatt pedig megnőttek a termesztéssel járó kiadások, s ez sajnos az árakon is meglátszik. Szerencsére a családok nem mondanak le a levesekről, főzelékekről, s ha a fogukat szíva is, de megveszik a drágább zöldségeket – teszi hozzá Éva.