A családi vállalkozások kardinális kérdése a cégutódlás

A cégutódlásról rendezett konferenciát a megyei kereskedelmi és iparkamara innovációs klubja és a Corvinus Egyetem Családi Vállalatok Központja tegnap a Gazdaság Házában. A kamaraelnök, Radetzky Jenő megnyitójában úgy fogalmazott: a családi vállalkozások sziklák. Egy Macher, egy Simon, egy Karsai vállalja a nevét, hosszú távon gondolkodik.

– Nem konténerben termelnek – mondta. Ezzel arra utalt, hogy a családi vállalkozások kapcsán nem kell attól tartania a gazdaságnak, hogy egyszeriben összecsomagolnak és elhagyják az országot, mint ahogy ez külföldi tulajdonú multik részéről előfordulhat.

Radetzky adatokat is hozott. Németországban a cégek 91, az USA-ban 89 százaléka családi vállalkozás. Ausztriában 80, hazánkban csak 70 százalék ez a szám. Véleménye szerint tehát ez a mutató lehetne jobb is. Mégis, ez a 70 százaléknyi családi cég állítja elő Magyarország GDP-jének több mint felét, s a foglalkoztatásban betöltött szerepük is jelentékeny.

Drótos György, a másik szervező vezetője a családi vállalkozásokról vagy vállalatokról együttesen elmondta, a hosszú távú gondolkodás mellett jellemzőjük a vevőorientáltság, az innováció, és nem csak a nyereségben érdekeltek. Arról is beszélt, hogy a rendszerváltozás idején, újrakezdéssel (a vagyon visszaszerzésével), zöldmezősen vagy a privatizáció révén beindult családi vállalatok első emberei rendre karizmatikus vezetők, akiknek viszont értelemszerűen nincsen öröklési, cégutódlási tapasztalatuk.

Egy kutatásból kiderült, a hazai családi vállalatok felében még nincs kiválasztott utód. Ahol ez téma, ott családon belüli utódláson törik a fejüket. Ha a felnövekvő gyerekek nem értenek a cég vezetéséhez, külső szakemberre is bízható a munka – tulajdonosi felügyelet mellett. Arra is van példa, hogy a család eladja a céget, ám a családtagok ügyvezetők maradnak. Bizalmi vagyonkezelés is létesíthető, ez esetben külső menedzsment viszi az ügyeket például addig, amíg az unoka át nem veszi a kormányrudat.