A NAV arra figyelmeztet, hogy adót kell fizetni a lakások kiadása után is

Aki bérelni akar, annak egyszerű dolga van, hiszen csak ki kell választani azt az ingatlant, amely megfelel árban és elég közel van a munkahelyhez, iskolához. Sokat nyom a latban a tömegközlekedés minősége, gyakorisága és a parkolás is. A tulajdonosok helyzete azonban már nem ilyen egyszerű. A megelőlegezett bizalom fontos egy ilyen kényes helyzetben, de mindenképpen érdemes írásos lakásbérleti szerződésben rögzíteni a bérlettel kapcsolatos feltételeket.

A havi lakbérről írásbeli átvételi elismervényt kell kiállítani

Első pillanatban talán szőrszálhasogatásnak tűnik minden egyes apró részletet beleírni az okmányba. De később, ha bármilyen vitás kérdés merül fel bérbeadó és bérlő között, akkor sokat tud segíteni egy olyan dokumentum, amelyben részletesen megtalálható mindkét fél jogainak és kötelességeinek gyűjteménye. Alaphelyzetben mindenki a lakbérre és a rezsire gondol ilyenkor, de nem csak a pénz, illetve annak időben történő átadása, utalása a fontos.

Mit kell még tartalmazni a szerződésnek?

Hányan lakhatnak az adott ingatlanban, tarthat-e a bérlő bármilyen háziállatot, vagy hogy meghatalmazotti szinten eljárhat-e a bérlő közüzemi ügyekben, ha mondjuk villanyórát akar cserélni az áramszolgáltató. Az idő múlásával történhetnek olyan változások, amik komolyan befolyásolhatják az ott lakás feltételeit. Erre talán a legjobb példa az, amikor a tulajdonos a szomszéd lakásban lakik, vagy ha házrészt ad ki albérletbe, és a bérlőknek gyerekük születik.

A hosszú távú lakáskiadást törvények szabályozzák, és ez különösen igaz az albérleti díjra, mint jövedelemre. Ha a bérlő nem akar adószámhoz kötött gazdálkodási formában működni, akkor nem kell adószámot kiváltani – olvasható a Nemzeti Adó- és Vámhivatal közleményében. Ha magánszemélyként adja ki az ingatlant és nem turisztikai céllal, akkor a bérbeadás főszabálya szerint áfamentes, de a havi lakbérről átvételi elismervényt kell kiállítani, ami írásban rögzíti a bevételt.

A befolyt teljes összegből két különböző módon állapítható meg a jövedelem

Az egyik lehetőség az, hogy tételes költségelszámolás készül, mely esetében a bevételt csökkentik az igazolható kiadások, mint például közüzemi számlák, vagy a felújítási munkálatok költségei, valamint az értékcsökkenés. A másik megoldás az, hogy a teljes bevételből le kell vonni 10 százalék költséghányadot, megkapva ezáltal a bérbeadó jövedelmét, amit köteles feltüntetni az szja-bevallásában. Mint minden jövedelem esetében, úgy ezután is köteles adót fizetni a bérbeadó, ez esetben 15 százalékot. A kormány csökkentette az adóterhet idén januártól, ennek megfelelően csak ez az egy tétel fizetendő, egészségügyi hozzájárulást már nem kell a bérbeadás jövedelme után fizetni.