96. rész

2024.05.24. 19:30

Ismerjük meg Fejér településeit! – Csákvár

Közeledik a 2024-es helyhatósági választás, ami aktuálissá teszi, hogy miként vélekednek emberek a saját településükről, kicsit jobban megismerjük környezetünket. Ezért június 9-ig minden nap bemutatunk egy vármegyei települést. A Vértes-hegység az évnek talán ebben az időszakában mutatja legszebb arcát. A Báraczházi-barlang bejáratát rejtő, bordóba és vörösbe borult bokraiban és a Kőlik alatti erdők aranysárgába öltözött fáinak látványában már a rómaiak is gyönyörködhettek. De megtehetik ezt ma azok is, akik Csákvárra látogatnak.

Feol.hu

A néhány éve felújított református templom és az idén megújult Kálvin, illetve folytatásában a Petőfi utca

Fotó: Elekes Gergő / Fejér Megyei Hírlap

Csákvárról készült filmünket ITT tekinthetik meg.

A megye északi részén, a Zámolyi medencében, a Vértes hegység szélén fekvő területet már az ókorban lakták – igaz, akkoriban még nem Vértesnek hívták. Csákvár már a Kr.e. 2100-as években is lakott terület volt, amit az itt talált sírleletek feliratai és a Csákvár határában található Báraczházi-barlang is bizonyít. Később, az 1-4. század között a rómaiak hoztak létre itt komoly települést Floriana néven, melynek hatalmas, mintegy kétezer sírt számláló temetőjét a 80-as években tárták fel. Az előkerült gazdag és értékes leleteket ma a fehérvári Szent István Múzeumban őrzik. Honfoglaló őseink is megvetették lábukat a területen, melyet Árpád Elődnek, Szabolcs vezér apjának adományozott. Tőle származik a Csákok nemzetsége és ide vezethető vissza a Csákvár elnevezés is. Csákvárról már 1228–tól fellelhetők írott emlékek a királyi adománylevelekben. 

A Dunántúl fazekasközpontja

A következő nagy mérföldkő a település történetében a 17. század: 1638–ban gróf Eszterházi Miklóst választották nádorrá, aki a Csák nemzetségű Nyári Krisztinával kötött házasságot. Így lett Csákvárból Esterházy birtok. Az Esterházyak 307 év alatt – 1945-ig voltak jelen a faluban – rengeteg nyomot hagytak a településen. Többek között ők telepítettek be a svábokat is a török időket követően, aminek emlékét sokáig a Német (ma már Rákóczi) utca őrizte. A svábokkal egyidőben számos iparos is érkezett Csákvárra, közülük a fazekasok - fazekasok, kályhások, korsósok és tálasok - váltak a legismertebbé.  Ők tették Csákvárt a Dunántúl legnagyobb fazekasközpontjává, ahol 1833-ban 193 mester dolgozott. Számuk a századfordulót követően kezdett csökkenni, 1932-ben már csak 25 fazekast jegyeztek a faluban. A Petőfi utcai Fazekas Emlékházban, amely Horváth István fazekasmester műhelye volt és amit 1975-ben hagyott a településre, megnézhetők a mesterség szerszámai, eszközei.

A kastély eredeti főbejárata, felette a latin felirattal, mely szerint a kastélyt 1781-ben Esterházy János építtette
Fotós: Elekes Gergő / Fejér Megyei Hírlap

A kastély és az angolpark

Csákvár legnagyobb – egyben olvasóink által legjellegzetesebbnek választott – látványossága az Esterházy-kastély, amely a 18. század végén épült az 56 ezer hektáros gesztesi uradalom központjaként. Mivel a kastély történetéről hosszan írtunk idén májusban az Utazóban, ezért most nem osztunk meg további részleteket, ám azt mindenképpen hangsúlyoznánk, hogy az épület, amely az 50-es évek óta szanatóriumként és kórházként működik, látogatható. Nem különben a körülötte elterülő egykor 77 hektáros angolpark, amelybe több mint 400 fafajtát telepítettek. A park egy része ma pihenőparkként funkcionál, benne felkereshető a felújított Vadászkápolna, de a kastélyhoz tartozott a kissé távolabb eső, eredetileg vízimalomként épült, majd később pihenőházzá alakított Geszner-ház is, amelyben ma a Vértes természeti értékeivel ismerkedhetnek meg a látogatók. 

A Csíkvarsai-rét a felújított gémeskúttal, a Mihály-napi Lovas- és Pásztortalálkozók helyszíne
Fotós: Elekes Gergő / Fejér Megyei Hírlap

Az Esterházy-örökség

Az Esterházyak jó gazda módjára szívükön viselték nemcsak a birtok, de a falu sorsát is. Építettek többek között zárdát – hozzátartozott két óvoda, leányiskola, kórház, szegényház és árvaház -, iskolát, belmajort, cselédházakat. Ők emeltették a tűzoltótornyot – ma Csákvári Emlékház -, és a szertárt, amelybe az első két kézi hajtású tűzoltókocsit is ők vették és ők alapították az önkéntes tűzoltóegyesületet is. A család 20. századi jeles képviselői: Móric, 1917-ben rövid ideig Magyarország miniszterelnöke, majd mintegy hat évtizeddel később unokái, Esterházy Péter, író és testvére, Márton, válogatott labdarúgó.

Csákvárt történelme mellett leginkább természeti környezete teszi vonzóvá. A Császár-víz által kettészelt Csíkvarsai-rét a Zámolyi medence egyik legérdekesebb területe, számos, vizes élőhelyet kedvelő növény és állat otthona, a szürkemarha gulya legelőhelye. A sort még lehetne folytatni, de a legjobb, ha inkább a saját szemükkel nézik meg a 9 éve várossá vált települést. 

Minden adott ahhoz, hogy egy megfáradt ember pihenjen, felöltődjön

Lapunk ezúttal is megkért három embert arra, mondja el, miért szeret ezen a településen élni.

Fotós: Elekes Gergő / FMH

Bodrogai Gyuláné több mint ötven éve költözött Csákvárra. Azt mondja, csendes, nyugodt település a többi kisvároshoz képest, amelyben rengeteg megélhetési lehetőség van a fiatalok és az idősebbek számára is. A csodálatos környezetben hatalmas túrákat lehet tenni, de vannak sportolási és a kulturális lehetőségek is helyben: múzeumok, sportkomplexum, színház, kórusok, rendezvények – minden adott ahhoz, hogy egy megfáradt gyermek, vagy felnőtt megpihenjen, feltöltődjön. 

Páble Tamás
Fotós: Elekes Gergő / FMH

Páble Tamás csákvári családban született, szülei és nagyszülei is aktívan részt vettek mindig a település életében. Esetében a környék és a kisváros természeti adottságai is közrejátszottak abban, hogy ő is ott alapítson családot és létrehozza a saját ménesét, melynek lovai mind a Floriana előnevet kapták. Csákváron egyébként is régi hagyományai vannak a lótenyésztésnek, a legismertebb Horváth József gidrán ménese. A város földrajzi elhelyezkedése is tökéletes, mindenhová gyorsan odaér az ember az „ország közepéről”.

Fendrich Veronika 
Fotós: Elekes Gergő / FMH

Fendrich Veronika Miskolcról Egeren és Budapesten át került 20 évvel ezelőtt munkájából kifolyólag Csákvárra, ahol minden számítását megtalálta. Ám – ahogy mondta - leginkább a táj szépsége miatt ragadt meg itt. A település kulturálisan is rengeteget fejlődött, sok programot szerveznek, nagy színházrajongó lévén különösen különösen örül a két éve indult csákvári színháznak. 

 

 

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában