Utazó

2022.05.29. 10:00

Esterházy-kastély a Vértes lábánál

A Vértes alatt több ezer éve elterülő Csákvár házasság révén került az Esterházyak birtokába. A kastély, amelyben 1920-ig élt a család, a 18. században épült. Egykori pompája mára a múlté, az épület évtizedek óta kórházként üzemel, ám részlegesen látogatható és parkjában is érdemes kirándulni.

Borsányi Bea

Csákváron is a fertődi kastélyt is tervező Fellner Jakab dolgozott, így a hasonlóság a két épület között nem véletlen

Forrás: Pesti Tamás / FMH

Bodrogai Gyuláné, Erzsi néni lassan ötven éve keresi, olvassa a család és az általuk emelt csákvári épületekről szóló dokumentumokat, történeteket. Volt szerencséje ismerni a kastély egyik utolsó lakóját is, a 2015-ben elhunyt Esterházy Mónika grófnőt, Esterházy Móric egykori miniszterelnök lányát, aki Csákváron született és élete végéig szorosan kötődött a településhez. Kislányként pedig többször találkozott az idős Károlyi Margit grófnővel, Mónika édesanyjával is. Mit lehet tudni a kastély történetéről? Mit írnak a könyvek és mit mesél Erzsi néni?

Udvarházból kastély

Valószínűsíthető, hogy a kastély helyén először Esterházy Miklós terveztetett udvarházat, amely 1760–65 között készült. Ebből lett a későbbi kastély földszintes bal szárnya. A kastélyt Miklós fia, János építtette Fellner Jakabbal, aki a fertődi kastélyt is tervezte, így a hasonlóság a két épület között nem véletlen. Az udvarház az átalakítás során kiegészült egy kétszintes főépülettel és egy jobb szárnnyal. Az építkezéshez – amely odavonzotta a környék mestereit – téglaégetőt is telepítettek Csákvár határában. A munka legnagyobb részét tatai mesterek végezték. Azt is tudjuk, hogy 1781. április 1. és december 31. között az építkezéshez 87 500 falazótéglát és 653,5 mérő meszet használtak fel.

Az emeletes főszárnyban kapott helyet az urasági lakosztály, a jobboldali földszintes szárnyban a vendégszobák, míg a baloldali szárnyban a konyha. A főbejárat, ahová a vendégek megérkeztek, a kert felé esett – nem a mostani kórházbejárat – és ahová íves kocsifelhajtó vezetett a négy pilléren nyugvó erkély alá. A kerti homlokzatra került latin felirat tanúsága szerint „Galáthai gróf Esterházy János a maga és utódai számára ezt a városi zajtól félreeső helyet alapjaiból építette és berendezte felesége, Erdődi Pálffy Mária közreműködésével 1781”.

A grotta, amely koncertek helyszínéül is szolgált
Forrás: Pesti Tamás / FMH

Az épületben nagy méretű és igen reprezentatív fürdőszoba is helyet kapott, amelynek burkolásához 4388 darab, vélhetően a tatai fajanszgyárban készült majolikalapot használtak fel. A helyiséget ma már csak egyetlen, de így is ritkaságszámba menő majolikacsempe borítású boltozat idézi. A fürdőszoba kialakítása modern gondolkodásra vall, hiszen a fürdés és fürdőzés szokása Magyarországon csak a 18. században kezdett elterjedni. A kastélytól nem messze színházat is emeltek, ugyanis Esterházy János szenvedélye volt a színjátszás.

A földrengések hozadéka

Az 1800-as évek első felében a környéket és a kastélyt több földrengés sújtotta, amelyek kisebb-nagyobb károkat okoztak az épületben. A földrengésekben ment tönkre többek között a színház, amit elbontottak és egy másik helyen újat építettek. A 19. század elején tovább bővült az épületegyüttes, ekkor épültek az új, balszárny melletti istállók, valamint a szárnyhoz kapcsolódó pavilon, de ekkor került a főhomlokzatra a portikusz is. Az 1814-es, nagy erejű földrengés következtében aztán a kastély lakhatatlanná vált. A helyreállítás kapcsán vetődött fel az átépítés gondolata. Az újabb építkezéseknek köszönhetően – a terveket az előkelő arisztokrata családoknak dolgozó, Bécsben élő francia építész, Charles Moreau készítette – a kastély stílusa barokkból klasszicistára váltott. A külső átalakítás mellett az épület belsejében is történtek változások: tágas belső tereket alakítottak ki, ahol számos fogadást tartottak, a női és a férfilakosztályok helyett a gróf és a grófné közös hálószobát kezdett használni és egy csoportba, a bal szárnyba kerültek át a nappalik. A gyerekek szobái általában a kertre néztek, de volt belőlük a földszinten és az emeleten is. Összesen 365 szobája volt a csákvári kastélynak.

Park 77 hektáron

A kastély körül elterülő angol park ma is látogatható, igaz már „több darabban” van. A 77 hektáros terület kialakítása a kastély építésével párhuzamosan zajlott. A területen mintegy 400 különböző fafajtát telepítettek, ezek közül a mediterrán fenyők, a platánok és a régi gesztenyefák még mindig megvannak. A parkot 17 építmény gazdagította – ezekről fotók nem, csak festmények maradtak fent –, így többek között műbarlang (grotta), fácánház, kínai pagoda, cigány ház, holland parasztház kerttel. De ilyen a nyolcszögletű török torony, amelyet később vadászkápolnává alakítottak át és amit néhány éve újítottak fel. Egy másik megmaradt, felújított és ma is látogatható építmény az eredetileg vízimalomként működő Geszner-ház. A kastély épületétől nem messze pedig megnézhető a grotta, a Szentháromság-szobor és a téli időszámítás szerinti időt mutató napóra. A mai közparknak szintén része az úgynevezett Sveizer-kert, a köznyelvben „svájceráj”, ami eredetileg tejgazdaságként működött. Ma lovakat tartanak az épületében kialakított istállókban.

Az Esterházy János-féle latin felirat, mely szerint a kastélyt 1781-ben emelték
Forrás: Pesti Tamás / FMH

A nádornak is tetszett

A korabeli sajtóban számos elismerést kapott mind a kastély, mind pedig a kert, melynek első látogatói között volt a kertalapítóként is emlegetett, Alcsúton élő József nádor, aki 1816-ban tett csákvári látogatása után szintén elismerését fejezte ki. 
A 19. század tekinthető a csákvári Esterházyak aranykorának, amelyben a birtokot irányító Miklós Móric (1855–1900), majd a rövid ideig miniszterelnöki pozíciót is betöltő Móric (1881–1960) nemcsak a kastélyt alakítgatták – nagy átépítésekre ekkor már nem került sor –, de templomot és több közösségi épületet emeltek a falusiak számára is.

A II. világháború eseményei Csákvárt, így a kastélyt sem kímélték. A háború végén a település és az Esterházyak egykori otthona háromszor cserélt gazdát. Közvetlenül a háború utáni állapotáról maga Esterházy Mónika grófnő mesélt Erzsi néninek:

Csak egy sor könyv

– Amikor a háború után hazatért, elment a kastélyba, amit akkor az oroszok használtak. A parancsnok meglepő módon tudott franciául, így a grófnő beszélgetni is tudott vele. Később, mielőtt elhagyták az épületet, ez a parancsnok üzent neki Majkra, hogy jöjjön és nézze meg, milyen állapotban marad utánuk. Körbevitte az épület szinte teljes egészén és megmutatta, hogy minden a helyén van. Úgy mesélte, semmihez nem nyúltak, egy sor könyvet kivéve, ami Esterházy Móric dolgozószobájának polcáról hiányzott. Azt a katonák eltüzelték, amiért a parancsnok elnézést kért. Igaz, hogy az alagsori konyhába és a kiszolgálóhelyiségekbe nem ment le – ott tartották az értékes ét- és tálalókészleteket, ezüst evőeszközöket –, így azt nem tudni, hogy abból akkor mi volt még meg – elevenítette fel a grófnő által mesélteket Erzsi néni, aki hozzátette, a gyönyörű, drága bútorokat és a berendezés nagy részét a helyiek és a környékbeliek hordták szét a háború után. Ezek közül maga Erzsi néni is látott több darabot is csákvári családoknál a 70-es években.

Az Európában is egyedülálló napóra, háttérben a kastély eredeti főbejáratával, ahová a vendégek kocsin érkeztek
Forrás: Pesti Tamás / FMH

1945 után a kastély különböző funkciókat látott el, állapota gyorsan romlott, mígnem 1954-ben kórházat nyitottak benne. Először tüdőszanatóriumként működött – kezdetben 19 ággyal –, majd a 70-es években a kórházat felduzzasztották, az ágyak száma 400-ra nőtt, és a tüdőgyógyászat mellett reumatológiai, belgyógyászati és mozgásszervi rehabilitációs ellátás is folyt. Ma a Fejér Megyei Szent György Egyetemi és Oktatókórházhoz tartozik. 
És hogy mi lett a családdal? Esterházy Móric a háború után soha többet nem látta a csákvári kastélyt. 1951-ben családjával és idős édesanyjával együtt a Heves megyei Hortra telepítették ki, majd 1956-ban lányával, Mónikával Bécsbe emigrált, ahol 1960-ban hunyt el. Felesége, Károlyi Margit nem tartott velük, ő testvérével Majkon maradt, a parádés lovak egykori istállójában laktak. Egyesek szerint azért maradt, mert makacsul ragaszkodott Magyarországhoz, mások szerint a háborúban odaveszett Marcell fia – akinek földi maradványait sosem találták meg – emléke tartotta itt.

Az Esterházyak emlékét több minden is őrzi Csákváron. A templom, az egykori zárda, de a tűztorony épülete is áll még. Utóbbiban kiállítás is megemlékezik a családról és Esterházy Móric nevét viseli az általános iskola is.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!