Színezék, cukor vagy térfogatnővelő? A jó bacon ezek nélkül készül!

Sőt – folytatja a szakértő -, ha az élelmiszercímkén mesterséges színezék, cukor vagy térfogatnövelő szerepel, kezdjünk el gyanakodni, mert minőségi szalonnához ezekre semmi szükség nincsen! Az alap a megfelelő, jó minőségű sertéshús, ami a szalonna ízét, húsosságát is meghatározza. Általában 100 kilón felüli disznóhúsból lehet a legjobbat készíteni, aminek az aromáját a pácon kívül a füstölés adja, vagyis az, hogy milyen fával füstölik fel a szalonnát. Nálunk a legelterjedtebb a bükkfa füstölés, de az éger, a juhar, a tölgy és a kőris is közkedvelt más országokban. Ezeknek egy kissé más az ízük, hiszen a hús magába issza a füstöléshez használt fa jellegzeteségeit. A fenyő kerülendő, mert attól gyantaízű lesz a hús és a puha fák sem jók. Viszont egy-két gyümölcsfa alkalmas lehet erre. Hamarosan lesz is ilyen újdonság a piacon: az almafával füstölt baconszeletek nagy sikert arattak egy élelmiszerkiállításon a szakmai közönség körében. 

A sós páclé és bükkfán füstölés mellett, érdekes módon a szeletelésnek is van jelentősége az ízélményben és a felhasználás módjában is: a hullámosra süthető hosszú szeletek mellett, rövidebb húsosabb szeletelés is létezik. A szélesebbre szeletelt verzió az oldalszalonna zsírszegényebb részéből készül és kifejezetten olyan fogásokhoz javasolják, ahol a sült bacon textúrája mellett az is számít, hogy húsosabb ízt adjon. 

- Ma a csomagoláson, az ízen és a praktikumon felül a fenntarthatóság is fontos szempont a gyártásnál, ami az átgondolt csomagolással és a technológiai fejlesztésekkel érhető el – tette hozzá Kovács Péter. 

A magyarok jelentős mennyiségben fogyasztanak bacont, ami sok ételnél nem helyettesíthető semmi mással. Persze mértéktelenül sem célszerű enni, de a jó császárszalonnának a javasolt mennyiség betartásával helye van a mai konyhában is.