MI

2024.02.22. 16:30

Mesterséges intelligencia: ott van a zsebben, iskolában, választásainkban

Jó helye van a mesterséges intelligenciának (MI) mindenhol, ahol a mindennapokban segíti az ember életét – vélekedik Rab Árpád, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Információ és Társadalom Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Innovációs laborjának vezetője. A jövőkutató szakemberrel beszélgettünk arról, miben segíthet a tanároknak, tarol-e a kommunikáció világában, jelen lesz-e a választások idején, rombolja-e a deepfake technológia a tisztánlátás képességét.

S. Töttő Rita

Illusztráció!

Forrás: pexels.com

- Az oktatás folyamatában milyen szerepet játszhat ma a mesterséges intelligencia?

- Nagyon sokféleképpen be lehet emelni az MI-t az oktatásba. Elsősorban például akkor, amikor csökkenteni akarunk valamit, amit nem akarunk megcsinálni: adminisztrációt vagy éppen bizonyos tananyagok jobb megtanítását. A szoftverek türelmesek: tízezerszer is megcsinálja ugyanazt a matek feladatot egy diákkal, amire nem biztos, hogy egy tanárnak lenne ideje. Tudunk vele személyre szabottan oktatni, mert lehet látni például, hogy egy osztályon belül ki hol tart s nem kell választani a jók vagy a gyengébbek között. Tudunk olyan eszközöket is, amelyektől szélesebb és izgalmasabb lesz az oktatás, de amiért szerintem a leginkább fontos bevonni az oktatásba az, hogy a gyerekek fognak használni mesterséges intelligenciát. Ha most az iskolákban megtanítjuk nekik, hogy ez létezik, akkor azt is megtanulják, hogy a használata milyen kockázatokkal jár, s hogy ezeket a kockázatokat hogyan lehet csökkenteni. Éppen ezért lenne lényeges, hogy az iskolában tanulják meg a használatát.

- Mennyiben képes az MI a kommunikáció világában elérni az emberi képességek szintjét? Valóban ez lesz a jövő ezen a téren is?

- Nagyon jól tudja utánozni azt, de ő nem akar semmit, csak egy szoftver. Ő nem akar interjút készíteni, nem kíváncsi. Végtelen mennyiségű szöveg van benne, így amikor arra kérem, hogy hozzon létre egy új szöveget, akkor egy jó szöveget fog létrehozni. Amikor megkérdezzük tőle, hogy milyen a jó interjú, akkor megnéz rengeteg interjút s azok alapján összeállít egy optimális választ. De amellett, hogy nincs benne kíváncsiság, nem csinál mást, csak generál egy szöveget. Statisztikai alapon hozza létre egymás után a fejezeteket. A mesterséges intelligencia egy gép, ami arról szól, hogy meggyorsítsa az életünket. Például amikor kutatást végeztem, egy perc alatt átnézett egy 400 oldalas szöveget és kiválasztott három fontos információt – és ez szuper. De nem biztos, hogy azt a három fontos információt választotta ki, ami szerintem is a legfontosabb. Én azért tudom jól használni, mert értek a szakmámhoz. Ha nem értenék hozzá s bármit elhinnék, amit mond, akkor „termékké” válnék. Kell hozzá tehát az emberi kíváncsiság, hogy működjön. Ahhoz pedig, hogy megítéljem a válasza, ajánlása minőségét, kell az én szakértelmem. Az emberi tényező tehát nem hagyható ki. Arra viszont nagyon jó, hogy időt spóroljon, néhány rutinfeladatot elvégezzen. Ne felejtsük azonban, hogy mi antropomorfizáljuk, tehát mi tesszük emberivé a viselkedését. Ő nem ír, nem olvas, nem fest, csak algoritmusokat generál. Mindennek ellenére az üzleti modelleket nagyon megváltoztatja. A kommunikáció világában is le fog zajlani az a folyamat, amely az élet más területén már megtörtént ebben a témában: a kihívásra a kommunikációs szakembereknek kell válaszolniuk, hogy ők miért értékesebbek, mint a mesterséges intelligencia.

Rab Árpád, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Információ és Társadalom Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Innovációs laborjának vezetője
Fotó: Fehér Gábor / FMH

- A mesterséges intelligencia használatának szabályozása ma az egyik legfontosabb kérdés világviszonylatban is, hiszen tömegeket befolyásoló tényezőként mindenre hatással van a háborúktól kezdve a választásokig. Mit gondol, 2024-ben mennyiben befolyásoló tényező ez a mi hazánkban?

- A technológiának egyre növekvő szerepe van az életünkben, így például a választások esetében is. Azzal, hogy javarészt online fogyasztjuk a híreket, a fogyasztásaink alapján beletesz minket olyan vélemény buborékokba, amelyekből már kevésbé látunk ki. A technológia jó szándékkal teszi ezt, hiszen ki akar minket szolgálni – miért is láttatna velünk olyan híreket, amelyek a versenyautókról szólnak, amikor minket az nem érdekel? Viszont vannak ügyek, amikor igenis látnunk kell a biciklik mellett a versenyautót is és fordítva – ilyen egy választás, amikor az emberek tudatossága fontos. Nem kell tehát feltétlenül rosszra gondolni, amikor azt látjuk, hogy a digitális kultúra szétválaszt bennünket, amikor azokat teszi csak le elénk, ami érdekel bennünket. A fontos ügyek esetében – legyen az akár egy banki hitel, a gyerekünk továbbtanulása vagy egy választás -, tudatosan rá kell keresni más véleményekre is és akkor már nem vagyunk hátrányban. Az azonban tény, hogy a mesterséges intelligencia fel tudja erősíteni az álhíreket, áltudományos információkat, amelynek elterjedésében a deepfake technológia élen jár (a mesterséges intelligencia segítségével, rendkívül hiteles és valósághű, de hamis képmásokat és videó felvételeket készítenek – a szerz.). Érdemes tehát fenntartásokkal kezelni minden olyan „hírt”, amikor azt látjuk, hogy valaki, akiről eddig gondoltunk vagy olvastunk valamit, most valami nagyon furcsát, ellentéteset mond, tesz egy videóban. Félni nem kell a technológiától, egyszerűen csak használni kell a józan paraszti észt. A mesterséges intelligencia tehát már jelen van a mi mindennapi életünkben is.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában