Fejér évfordulós emlékei

Kecskére káposztát 
Bizony, negyven éve, 1984-ben is érvényes volt a felkiáltás, mert akkor sem volt mindenki megbízható, bármennyire is megszépíti a nosztalgia az elmúlt időket. Jöjjön egy iskolapélda arra nézve, kire mit bízhatunk rá. „Többszörös visszaesőként került Mócza László 27 éves, bejelentett lakás nélküli segédmunkás a Székesfehérvári Megyei Bíróság elé. S igencsak súlyos váddal, nagyobb értékre, dolog elleni erőszakkal elkövetett lopással vádolva. Egyszerűbben fogalmazva – betört munkahelye irodai pénztartó helyére, s elvitte, majd elvette dolgozótársai fizetését. A büntetett előélet az ő esetében különösképp figyelembe veendő körülményként merült fel a bírósági tárgyaláson. Hiszen korábban többször is állt már lopás miatt bíróság előtt. Annál érthetetlenebb viszont, miért bízták kecskére a káposztát, börtönviselt emberre egy több tízezerre rúgó összeg őrizetét. Ugyanis, bármily hihetetlenül hangzik, valójában ez történt. A per adatai arról tanúskodnak: Mócza Lászlónak munkahelyén valósággal »odakínálták« a súlyos bűncselekmény elkövetésére való alkalmat. Ami, persze, cseppet nem csökkenti a vádlott felelősségét törvényeink szerint, viszont meglepőnek sem igen lehet mondani, hogy az egykori tolvaj ezúttal is élt az alkalommal.” 
Betyárvilág! 
1994-ben ezen a napon „betyáros” írás jelent meg a hírlapban. Na nemcsak azért, mert olyan jól sikerült, hanem azért is, mert róluk szólt! „A betyárfolklór, a szegénylegényekről szóló népköltészeti alkotások egyik utolsó ihletője Savanyú Jóska volt. Nevét sokfelé Savanyúként is emlegették. 1842-ben született a Vas megyei Izsákfán, – mint oly sok betyár – pásztorcsaládban, apja juhászszámadó volt. Betyárkodását az 1870-es években kezdte, de a legnagyobb törvénysértéseket az 1880-as években követte el. Mint a Bakony utolsó nagy, legendás betyárvezére, viszonylag hosszú ideig, tíz éven át tevékenykedett. Kirabolt földbirtokosokat, kereskedőket, uradalmi tiszteket, módos parasztokat, pásztorokat. Társaival együtt vitte a pénzt, az ékszert, a fegyvert, az állatokat, az órát, a ruhaneműt, az ételt-italt.” BOKA