Híres hímesek az amerikai tudóskonferencián

Fekete Ildikó matematikus-informatikus életútját iskolás korától kísérjük, s mindig tudunk valami újat írni róla. Minden díjat és elismerést megkapott népművészként, bejárta a világot, bemutatóval egybekötött előadásokat tartott a magyar hímestojásokról, de alig harminc évesen ismét lépett egyet.

- A legendás magyar származású zseni, Neumann János születésének 120. évfordulóján rendezett konferenciára kaptam meghívást a hímeseimmel – mondja Ildikó. Szülei, Mária és Imre már rutinosan segítenek neki a festett tojások repülőgépre kompatibilis becsomagolásában. Úgy kell rájuk vigyázni, mint a hímes tojásokra! - A John von Neumann Conference-t a Magyarország New York-i Főkonzulátusa és a Tulipán Foundation nevű magánszervezet rendezte főként az USA-ban dolgozó magyar vagy magyar származású tudósoknak, akik saját területükön kiemelkedőt alkotnak, teljesítenek. A konferencia nyelve természetesen az angol volt, de egymás között magyarul beszéltek – említi Ildikó a nekünk, kicsiny népnek oly szívdobogtató jelenséget. Miként marslakóknak is szoktak bennünket, magyarokat hívni nyelvünk, egyedülvalóságunk okán …

A Tulipán Alapítványt alapító házaspár feleség-tagja, néhai Darida Réka fedezte fel Ildikó tojásírót kicsit a világ számára is, meghívta többször Amerikába, támogatta gyönyörű könyve, a Viasszal írt üzenet kiadását magyarul és angolul. Az alapítvány más magyarországi kézműveseket is támogat, hírüket továbbítván a nagyvilágba. Ezúttal egyedül Ildikót kapott meghívást, hogy Neumann Jánoshoz és a tudományos konferenciáhozkapcsolódva a hímes tojásokat matematikai szempontból mutassa be. Persze sok magyar tudta-ismerte a húsvéti piros és hímes tojás locsolóajándékozási szokását, ezúttal azonban tágult a kör. Ildikó tojásfestő workshopokra kapott azonnal meghívást, nyolc előadást tartott telt házzal, s a New Yorki-i Matematikai Múzeumba is bekerült az egyik hímese!

- Hogy jönnek egy matematikai-fizikai tudományos konferenciához a magyar hímes tojások? - válaszol a mások által is feltett kérdésre Ildikó. - Már gyerekként rájöttem, hogy a hímes tojásokon geometriai motívumok szerepelnek csodálatos variációkban, s ahogy elmélyültem a matematikai és geometriai tudományban, ez még inkább egyértelműbbé vált bennem. Azt ma sem tudom megfejteni, hogy az iskolázatlan, falusi tojásírók, parasztnénik miként alkották meg évszázadokkal ezelőtt a csodálatos és bonyolult mintájú hímeseket hibátlanul! - mondja meghatottan, felidézvén a megismert hagyományőrzőket és a ránk hagyott gazdag motívumkincset. Van egy csodálatos elnevezés a sok közül, ez a „vétett utas” minta, amelyet az eltévelygő vagy messzire elvetődő személynek nyomtak a kezébe, a magyar népművészet nem ritka elvont üzenetével. Térj haza! Térj meg! Térj vissza!

A konferencia váratlan hozadéka pedig az, hogy az einstein-csempe – einstein tile - művészetekben való felhasználására írt ki közös pályázatot a New Yorki-i Matematikai Múzeum és a londoni Matematikai Társaság. Az einstein ezúttal nem a tudós neve, hanem „egy követ” azaz egy darab követ, azaz egy síkidomot jelent, amelyet úgy lerakni a síkban, hogy azt a végtelenben is tökéletesen fedi, de a minták nem ismétlődnek. Ildikó a tojáson rajzolta meg ezt a motívumrendszert, s saját matematikai felfedezéseként bevonult a győztes pályázatok közé Einstein Tile on Easter Egg néven (magyarul: einstein-csempe a húsvéti tojáson). Harminckét országból 245 pályázó küldte el munkáját, az alkotások a New York-i Matematikai Múzeum honlapján is megtekinthetők. Rengeteg levelet kap a világ minden tájáról az alcsútdobozi lány, aki hímeseivel elképesztő utat járt be eddig, holott alig harminc éves csupán. A kedvenc „vétett utas” minta mindig jó útra vezette.