Evelin, Teréz és Alex: fodrászok a hajléktalanszállón (galéria)

A téli hónapokban vidékről sok hajléktalan léthelyzetben élő ember „költözik” Budapestre, mert a nagyvárosban jobb esélyekkel húzzák meg magukat az utcákon, aluljárókban. Bár az ellátórendszer fogadná őket, sokan nem akarnak élni a lehetőséggel: többnyire szenvedélybetegséggel élők döntenek így. Kőbányán, a Bánya utcában üzemel az Utcafront Menedék Hajléktalan Személyek és Szenvedélybetegek Integrált Intézménye, ahol 112 lakhatását elvesztett, segítségre szoruló ember befogadását teszik lehetővé éjjeli menedék és nappali melegedő formájában. Az utcán megkeresett szenvedélybetegeket éppúgy be tudják fogadni, mint az idős, beteg, magukra maradt hajléktalanokat. Munkatársaik és önkéntes segítőik között megtalálható szakképzett ápoló, szociális munkás, teológus és felépülőben lévő, sok éve szermentes, józan szenvedélybeteg is. 

November 25-én, szombaton több mint harminc ellátott jelentkezett, élt azzal a nagyszerű lehetőséggel, hogy az ünnephez közeledve a szokottnál rendezettebb külsőt öltsön. Az érkező önkéntesekhez fodrászok csatlakoztak, így ki-ki hajat mosathatott, festethetett, megnyiratkozhatott az intézményben. Ráadásként egy idősek otthonából egy-egy igei üzenettel kedveskedtek a nehéz élethelyzetben élőknek, így próbálva segíteni őket mindennapi gondjaik megoldásában. Aki igényelte, azzal önkéntes lelkigondozó foglalkozott. „Azért rendkívüli, hogy itt vagytok, mert a sok előítélet miatt az emberek általában nem érintik meg a hajléktalanokat. Ti pedig most rendelkezésükre is álltok. Ráadásul a szabadidőtöket áldozzátok fel, amely mindenkinek a legkevesebb”, mondta köszönetképpen az önkénteseknek Miletics Marcell intézményvezető. 
A dunaújvárosi Palló Evelin fodrász rendszeresen vállal önkéntes feladatokat, legújabban egy börtönmissziós programban készül részt venni. December 6-án lesz a kétéves „születésnapja”, azóta tiszta, akkor tudott megszabadulni szenvedélyétől, az alkoholbetegségtől. Mint felépülő függő, különösen érzékeny a szociális problémákkal küzdő emberek gondjaira.  

Petrovics Alex – akinek bár borbély az eredeti szakmája, jelenleg az építőiparban dolgozik –, Evelin első hívására csatlakozott a csapathoz Vértesboglárról. Számára is nagy élményt jelentett az, hogy segíthetett, hiszen megtapasztalhatta azt a régi igazságot, milyen sokat lehet kapni azoktól, akik felé segítő szándékkal fordul valaki. Volt, aki divatosabb frizurát kért, más csak annyit, hogy vágják a haját rövidre, csupán néhány milliméteresre. Székében egymást váltották a fiatalabb és idősebb rászorulók, akik hálásan fogadták frizurájukat. Azt, hogy megújultak: talán nem csak külsőjükben, hanem egy kicsit a lelkükben is, ennyi közvetlenséget, segítő szándékot és önzetlenséget látva.  

Gavlik Terézia 14 éves kora óta fodrász, egész életét végigdolgozta, és ma már hetven felett járó nyugdíjas. Jánoshalmán lakik, de a seregélyesi Cédrus idősek alkotótáborának minden évben állandó résztvevője, aki legtöbbször ott igyekszik segíteni, ahol csak tud. Ezúttal is első szóra autóbuszra szállt és vállalta a hosszú utazást, az „Adventi külső-belső megújulás” elnevezésű programban való részvételt. Aznap az ő utolsó vendége az Utcafront ellátottjai után a FEOL tudósítója volt.