Guadeloupe-ról érkezett

2023.10.30. 09:00

A Karib-szigetekről Adonyig érkezett a vendég

Az Adony szőlőhegyi újborünnepen nem csak a helyiek és a környékbeliek jelennek meg, hanem az ország különböző pontjairól is érkeznek látogatók. Most azonban egy olyan vendéget is köszönthetett a szervező Duna-menti Szent Orbán Borrend, aki Guadeloupe-­ról érkezett.

Feol.hu

Fotó: Agárdy Csaba

Elsőként néhány szót Guade­loupe-ról. Guadeloupe Franciaország tengerentúli megyéje a Karib-térségben. A Kis-Antillákhoz, azon belül a Szélcsendes-szigetek csoportjához tartozik. Területe 1628 négyzetkilométer, lakossága közel négyszázezer. A vendég pedig Badaoui Bechara volt. Sokáig nem is gondoltam volna, hogy nem magyar, mert akcentus nélkül beszélt magyarul és hogy miért, azt hamar tisztáztuk. 
– Alapvetően libanoni vagyok, de félig örmény keresztény. 1986-ban kerültem Magyarországra, a SOTE-n szereztem általános orvosi diplomát. Elképzelhető, hogy jó a nyelvérzékem, mert arabul, örményül, németül, franciául és angolul is beszélek a magyar mellett. Hogy nem töröm a nyelvet? Bejrútban nőttem fel, de a felnőtt éveimet már Magyarországon kezdtem, többet éltem itt, mint Libanonban. Libanonban egyébként az oktatás angolul, vagy franciául folyik, lehet, hogy ezért sem volt gond magyarul megtanulnom. Badaoui Becharától megtudtuk, üzemorvosi szakvizsgája van, Budapesten praktizált 1994-től egészen 2022-ig. A doktor érdekességként megemlítette, hogy a Ganz–Mávag utolsó üzemorvosa ő volt. Most ugyancsak üzemorvos, de már Guadeloupe-on, és teljesen véletlen, hogy itthon van. Az itthon szó megütötte a fülemet, rá is kérdeztem, hogy érti ezt? – Itt voltam fiatal, itt váltam felnőtté, itt kaptam tanulási lehetőséget, majd diplomát és végül munkát is. Itt szocializálódtam, lehet, hogy jobban ismerem a magyar kultúrát, mint a libanonit. Büszke libanoninak tartom magam, de valószínű, hogy egy magyar–libanoni futballmérkőzésen a magyaroknak szurkolnék. 
Azt is megtudtuk a „büszke libanonitól”, hogy most járt először Adonyban. 
– Az adonyi Králl Ildikót 1988 óta ismerem, Budapesten egy társaságba jártunk, jó barátok lettünk. Amikor megtudta, hogy itthon vagyok, felhívott, nem volna-e kedvem az újbor­ünnepre eljönni. Volt, és csak annyit kérdeztem, a fiamat hozhatom e, hozhattam. Gondoltam lesznek jó borok, lesz gulyás, minden adva lesz a jó hangulathoz. Nem csalódtunk, jó volt átélni ezt az eseményt. Ilyen családias hangulatban, ilyen remek vendéglátásban még nem volt részem. Arról nem is beszélve, mert szeretem a jó borokat, itt nagyon finomakat kóstolhattam meg.

Forrás: duol.hu

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában