Fa Nándor egyelőre nem vállal több versenyt

„Viszonylag rövid volt a pálya, de annál technikásabb. Tökéletes edzés volt számomra”, kezdte Weöres Szabolcs az értékelést, majd leszögezte, hogy a hosszú távú célkitűzései változatlanok. „Szeretném ezt a hajót a tervezett potenciáljának közel maximumán megvitorlázni, és magamból is kihozni a maximumot. A helyezésekben mért eredmények számomra kevésbé fontosak, mivel rengeteg rajtam kívülálló tényező befolyásolja a végső helyezést. Amikor fejlesztésekről, átalakításokról beszélünk, akkor elsősorban a hajót szeretnénk ergonomiailag testre szabni, illetve a meglévő rendszereket a lehető legmegbízhatóbbá tenni. Szóval nem cseréljük le a hajó orrát, nem építünk be foilokat, nem vágunk ki ballasztokat.”

A New Europe egy 2007-ben épült vitorlás. A legnagyobb körültekintéssel, szemmel láthatóan pénzügyi korlátok nélkül azzal a céllal tervezték, építették, hogy Vendée Globe-ot nyerjenek vele. Persze azóta sok idő eltelt, jóval gyorsabb hajók lettek az esélyesek.

„Verseny előtt az időjárást elemezve 85 százalékon futtattuk le az első routingokat. Ez egy viszonylag sportos-munkás menetet feltételez egy még nem teljesen kifinomult beállítással. A hajót az előző ciklusban és a 2020-as Vendée Globe-on is 70 százalék környékén vitorlázták. Szóval azért fel kellett rázni az öreglányt egy kicsit. A kalkuláció 3 nap 11 órás menetet vetített előre. Ennek fényében jól mértük fel az erőnket, mivel 3 nap 10 óra alatt teljesítettük is a távot.”

Értékelésében Szabolcs ezután bevallja, hogy némi pihenés után furdalta a kíváncsiság, hogy hol és mennyit hagytak Nándival a versenyben, ezért minden szempontból alaposan kielemezte az útvonalukat. Nézzük, mire jutott: bizonyára érdekes ez a laikusok számára is.

„A rajt sosem egyszerű feladat a short handed vitorlázásban. Itt az elsődleges cél a biztonság. Én azért szeretek odaállni, jó tempóban és jó pozícióban elrajtolni a vonalról. A mostani verseny rajtja egy jó közepes, konzervatív indulás volt, amivel nem vagyok száz százalékban elégedett. Ötpercesben még tökéletes pozícióban voltam, a rajt pillanatáig sok helyet adtam el, talán indokolatlanul óvatos voltam. Egy balcsapásos, erős szeles rajt hozhat meglepetéseket, ezért választottam a legóvatosabb megoldást. Rajt után sem sikerült kitisztázni magunkat. Sokat mentünk zavart szélben, ezzel magasságot és sebességet veszítettünk. Itt jelentkezett az is, hogy még nincsenek meg azok a vitorla- és hajóállítások, amik már megvoltak a régi vitorlákkal. Kalibráció, jelek, pilot beállítás, vitorlaválasztás… Ezek még mind rengeteg munkát igényelnek. Ettől függetlenül Nándival hamar felvettük a ritmust, és minden technikai probléma nélkül magabiztosan fordulgattunk a viharos szélben a Solentban. Ez egy igazi partmenti szélfordulós vitorlázás volt, ami magas szintű technikai és taktikai tudást igényelt. Személy szerint szeretem ezeket a helyzeteket, amikor szabad szemmel látom a pályát. Persze itt is sokat lehet még fejlődni. A short handed sailing egyik alapja, hogy a legénységből egyedül a kormányos helyettesíthető! A mai autopilotok megfelelő beállításokkal tökéletesen elviszik a hajót. A pontos kalibráció és pilotbeállítás a következő edzésidőszak elsődleges feladata lesz. Sajnos most még a manővereknél kénytelen voltam részben vagy egészben manuálisan kormányozni, ami single handed mode-ban még nagyobb hátrányt jelentett volna. Szerencsére minden tudásunk és eszközünk megvan arra, hogy ebben is előre lépjünk, csak pár levitorlázott óra és mérföld hiányzik hozzá.”

Ezek után már világosabb, milyen munka vár még Fa Nándorra, ha tanácsaival ezekben a feladatokban a leghatékonyabban akarja segíteni Szabolcsot. A sok vitorlás szakkifejezésért elnézést kérünk, de a lényeg talán a FEOL imbolygó fedélzetet sosem látott olvasóinak is érthető. Folytassuk az utat!

„A Solentból kiérve még keményebb idővel találtuk szembe magunkat. A három- négycsomós áramlás a helyenként 40 csomó feletti széllel szemben nem egy egyszerű pálya. Ezt a szakaszt én nagyon pozitívan éltem meg. Egy percig nem kételkedtem a hajóban, abszolút magabiztosan vettük az akadályokat. Ez nagy dolog és mindenképpen megnyugtató a jövőre nézve. Ahogy kezdtünk a szó szoros értelmében belerázódni a menetbe, úgy lett egyre izgalmasabb az előttünk álló szakasz. Az áramlás kezdett gyengülni és fordulni. Itt kulcsfontosságú volt a helyezkedés. A többiekhez hasonlóan mi is a part közeli fordulgatást választottuk. Itt hoztunk is hajókon, meg vesztettünk is egy kicsit az élen haladó uszonyosokhoz képest. Pár fok és pár tized az, ami a sebességből és élességből hiányzik. Biztos vagyok benne, hogy ez még benne van a hajóban, csak nekünk kell kihozni belőle. Több és precízebb vitorlaállítás, egy új J3 és a ballasztrendszer beüzemelése biztosan fog még dobni rajtunk. A routingot visszanézve ezen a szakaszon egy-két mérföldnél nem hagytunk benne többet taktikailag. A következő taktikai kérdés az Anglia sarkánál található egyik legnagyobb TSS zóna kerülése volt. Mi a többséghez hasonlóan északról kerültük ezt a vitorlázóktól elzárt területet. A gyengülő szél sok fejtörést okozott vitorlaválasztás szempontjából. Mi a legmunkásabb verziót választottuk, Code 0-t húztunk a teljes nagyvitorla mellé erre a viszonylag rövid szakaszra. Élvezetes menet volt, amikor felkerültek a vitorlák, de sajnos a szólóvitorlázás másik fontos szabálya az átlagsebesség a topsebességgel szemben. Utólag elemezve be kell látni, hogy egy kicsit még veszítettünk is ezzel a manőverrel.”

Aztán Szabolcs felidézi az időszakot, amikor meggyengült a szél és megindult a helyezkedés. Leszögezi, az elfogyó szélben alapszabály, hogy vitorlázz a legrövidebb úton az új szél felé! Ők is ezt tették.

„Sajnos nekünk ez a legrövidebb út hosszabb volt, mint a közvetlenül előttünk haladóknak. Az új időjárási rendszer nyugatról kelet felé haladt, ezért az előttünk lévők előbb értek bele az új szélbe. Megkaptuk az új szelet, amivel elértünk a Fastnet szikláig, de mire odaértünk, az új időjárási rendszer át is haladt felettünk. A Fastnet körüli TSS zónát szinte szélcsendben kerültük, közben még láttuk, ahogy az előttünk lévő hajók harsogó széllel elvitorláznak a nyugatról keletre haladó rendszerrel. Itt számunkra új verseny kezdődött. Gyenge hátszélben halzolgatva próbáltuk keresni a szelet és a pozitív csapást. A környezetünkben lévő más hajókkal is élvezetes versenyt vívtunk. A rengeteg manőver nem hiábavaló, remek edzés volt. Az éjszakai őrségben néha egyedül is halzolgattam. A befutóhoz közeledve egyre nagyobb szerepet kezdett kapni az áramlástaktika”.

Szabolcs elmagyarázza: ezt úgy kell elképzelni, hogy a partközeli szigetek, kiszögellések, zátonyok között különböző irányú kis folyócskák haladnak, amiket ha megtalálnak, az 1-1,5 csomós plusz sebességet is jelenthetnek, de néha meg kellett húzódni egy-egy védettebb részen az erős szembeáramlás miatt. Mindezt rengeteg munkával és manőverrel Fa Nándor és Weöres Szabolcs jól használta ki és a magyar hajó lépésről lépésre zárkózott fel az előttük lévőkhöz. Végül 3 nap 10 óra vitorlázás után a 35. helyen éjjel egykor futottak be, majd mindketten elégedetten nyilatkoztak. Ezt a véleményét későbbi értékelésében Szabolcs is megerősíti.

„Azt hiszem, nem volt rossz menet. A célunkat mindenképpen elértük. Mondhatnám, hogy elégedettek lehetünk, de sajnos nem az a típus vagyok, aki könnyen megelégedik. Nézem a következő lépéseket, amiket rövidtávon el tudok érni, és amiben fejlődni tudok. A következő verseny a Défi Azimuth, ami távban és időben is hasonló lesz. Alig várom, hogy az itteni tapasztalatokat beépítve egy szinttel magasabbról, egy lépéssel előrébb folytassam az utam.”

A Défi Azimut elnevezésű kihívás a franciaországi Lorient-ből indul szeptember 19-én és nagyjából öt napig tart. Fa Nándor egyelőre nem vállalt több tesztversenyt, Szabolcs tehát a tengeri mérföldjeit vélhetően az orosz Irina Grachevával gyűjti majd tovább, aki a Fastneten harmadik hajósként, lényegében médiásként volt ott a New Europe fedélzetén. Ő egyébként nemrégiben kapott engedélyt arra, hogy újra versenyezhessen, de nem használhatja a nemzeti zászlót. Indulása sem hivatalos, a verseny honlapján egyelőre csak Szabolcs profilja szerepel.

De ott lesz a mezőnyben Conrad Colman, aki a FEOL olvasóinak nem véletlenül lehet ismerős: ő volt Fa Nándor társa 2015-ben, amikor hetedik helyen futottak célba a kétszemélyes Barcelona World Race-en a Vendée Globe-ra épült Spirit of Hungary fedélzetén. Érdekesség, hogy az új-zélandi 31 évesen a legfiatalabb, Fa Nándor 61 évével akkor a mezőny legidősebb tagja volt. Conrad nem is titkolta, hogy azokat a tapasztalatokat akarta az úton összegyűjteni Fa Nándortól, amelyeknek birtokában eséllyel vitorlázhat a Vendée Globe-on. Ez a célja Weöres Szabolcsnak is.