Mérgezett a növény, gyógyhatású társa Fejérben is gyakori

Múlt hétvégén történt mocsári zsurló mérgezés az országban, melynek részleteiről ugyan még nincs több információ, de az biztos: a gyógynövényként használatos mezei zsurlóval keverhették össze. Lencsés Rita, velencei gyógynövény szakértő a feol.hu kérdésére elmondta: a mocsári és a mezei zsurló is zöld szárú és levelű növény, ám a mocsári zsurló, huzamosabb fogyasztás esetén alkaloid tartalma miatt emésztési problémákat okozhat.

- A mezei zsurló alakja olyan, mint egy szabályos fenyőfa. A szára csöves, szimmetrikus keresztmetszetű, kör alakú, érdes falú. A levele is az, ezért is hívtak régen surolófűnek – ezzel súroltak ugyanis. Felfelé menet a levelek hossza csökken, így lesz fenyő alakú. Egy helyen, körkörös örvökben nőnek a száron a felfelé rövidülő levelek. Akkor mezei, ha 8-12 levél van egy örvben, ha több vagy kevesebb, akkor nem az! – foglalta össze a mezei zsurló kapcsán a szakember.  - A mocsári zsurlónak pálmaszerű alakja van, vagyis a felső levelei hosszabbak, lekonyulóak. Nevükhöz hűen a mezei zsurló mezőn, réteken található, míg a mocsári ártéri, vizenyősebb helyeken él. Fejérben ritkán felfedezhető fel a mocsári zsurló, de a mezeit szoktam szedni Lovasberényben, Nadapon, Pázmándon és Gánton is. Gyógyhatása pedig igen sokrétű: vízhajtó, vértisztító hatású, kovasav tartalma miatt pedig a kötőszöveteknek is jót tesz. Használják hajhullás ellen, csontritkulásra, továbbá fürdőként és borogatásként is használják.  Viszont a mezei zsurlónál is vigyázni kell, hosszabb ideig nem szabad önmagában fogyasztani, csak 2 hétig, majd szünetet kell tartani, vagy alkalmazzuk teakeverékben

Ezekről a szakértő a Kertünk patikája című könyvében is ír, melyben kifejti azt is, hogy nem csak a mocsári, de az ágas és az óriás zsurló sem alkalmas fogyasztásra, azok is mérgezőek.