Laskó Gábornak megváltozott az élete, mikor felszerelt

Ennek apropóján Laskó Gábor tűzoltó főhadnaggyal, a székesfehérvári hivatásos tűzoltóság szolgálatparancsnokával beszélgettünk. 

Érdeklődését már gyermekkorában felkeltette a tűzoltóság, amihez helyi rendezvények szolgáltak tökéletes alapul. A különböző bemutatókon szüleivel vett részt, emlékszik, hogy fel lehetett mászni a létrás autóra is, s így, mint a gyermekek többségének, nagy álma volt, hogy egyszer belőle is tűzoltó váljék. Ez az álom váratott magára pár évet; nem sokkal később, hogy elvégezte középiskolai tanulmányait, figyelmébe került a fehérvári laktanya felhívása. Nem is volt kérdés, hogy ez az ő pillanata, az álmot pedig valóra váltotta.

Nyilván teljesen más benne élni, mint gyermekként csodálni, de Gábor elmondhatja magáról, hogy bő 15 év után is, a mai napig olyan lelkesen kezdi meg szolgálatait, mint a legelső napon. Nagyon szereti a változatosságot, amit magával hordoz a hivatása. Bár a szolgálatok nagy része a tűzoltóság képzési terve szerint telik a laktanya falain belül, mégis rengeteg váratlan feladat adódik a káreseteknél, amelyek új kihívások elé állítják őt és bajtársait. S bár hihetnénk közhelynek is, de nem az: tényleg jó érzés embereken segíteni - vallja.

Az élet néha a mindennapok hőseit is nehéz pillanatok elé állítja, a tűzoltók azonban mindig számíthatnak egymásra. A kollégákkal nagyon jó, családias a légkör, vigyáznak egymásra; így családja, bár aggódik érte, tudja, hogy jó helyen van.

Ahogy fentebb írtuk, a laktanyában töltött idő egy része tervezhető. Emelett rendszeresek a továbbképzések, a sportfoglalkozások, rengeteg helyi létesítménybe járnak városszerte. Eme helyismereti foglalkozások keretében feltérképezik, ha ne adj Isten tűz ütne ki, hol kell áramtalanítaniuk, milyen úton tudják kimenekíteni a bent tartózkodókat, milyen egyéb veszélyforrásokkal találkozhatnak az adott épületben. Sok esetben tehát, ha több tűzoltóautót látunk egy helyen, előfordulhat, hogy egy ilyen foglalkozáson vesznek éppen részt. 

Természetesen van olyan esemény és feladat, amikor nem a klasszikus tűzoltói beavatkozásokra van szüksége a lakosságnak: előfordulnak állatmentések és a gyűrű béklyójába szorult ujjak esete is. 

Egykori mentora azt mondta Gábornak, hogy egy tűzoltó mindig ott segít, ahol tud. Eszerint éli mindennapjait. Munka közben valójában hobbijának és hivatásának is él, amit máshogy nem tud kifejezni, mint életszemlélet. Ez az, amit a tűzoltóság adott neki. 

Négy éve tölti be jelenlegi posztját, melyben nagyon jól érzi magát, célja, hogy minél jobban kiteljesedhessen benne. Ez természetesen nem zárja ki, hogy ha évek múltán adódna lehetősége a továbblépésre, ne élne vele.

Gábor nem csak odaadó férj, de két gyermek csodálatos apukája is. Nagyobbik fia jelenleg világutazó lenne, ha tehetné, míg kisebbik a kommandós szakmát preferálja. De, mint azt a tűzoltó főhadnagytól megtudhattuk, ha két hónappal ezelőtt kérdeztük volna, az egyikőjük biztosan tűzoltó szeretett volna lenni. Még bőven van idejük megálmodni, mivel szeretnének foglalkozni, s ha egyikőjük éppen édesapja nyomdokaiba lépne, Gábor büszke lenne, s örülne, hogy egy olyan szuper helyen dolgozhatna gyermeke, mint ahol ő maga is.