Formába öntött boldogsághormon

Jelen mondatot boncolgatva véletlenül sem szeretnénk belegabalyodni az élet kifürkészhetetlen szálaiba, sokkal inkább a csokoládéra vonatkozó részt tekintjük mérvadónak. 

A bonbonokra nézve a saját készítés előnye, hogy a formák mellett az ízvilágot is kedvünkre variálhatjuk, így a szívünk és a lelkünk mellett különleges fűszerekkel, esszenciákkal tehetjük még különlegesebbé a végeredményt, amely az ünnepek közeledtével tökéletes ajándékká avanzsálhat. Mindemellett az édesség elkészítése akár egy délutáni programnak is tökéletes, kicsik és nagyok egyaránt örömüket lelhetik a különleges ízkombinációk kitalálásában, megalkotásában. 

A bonbonok elkészítése nem bonyolult, azonban fontos, hogy bizonyos lépéseknél a türelmünknek kell dominálnia, míg máskor a fürge mozdulatok segíthetnek hozzá a tökéletes végeredményhez – no és persze a jó alapanyagok. 

Ami a hozzávalókat illeti, nélkülözhetetlen eszköz legalább egy darab polikarbonát bonbonforma, egy hőálló műanyag tál, egy fémspakli, egy szilikonlapát, illetve egy maghőmérő. A habzsák használata opcionális. 

A művelet legelső lépése a csokoládé felolvasztása, majd temperálása. Ehhez ajánlott az 50 százalék feletti kakaótartalmú étcsokoládé pasztilla használata, egy formához legalább 250 gramm szükséges. Az olvasztást végezhetjük mikróban 600-700 watton gyakran átkeverve vagy vízgőz felett, folyamatos keverés mellett. A temperálást két módszerrel végezhetjük: a beoltós módszerhez az étcsoki 2/3-át megolvasztjuk 45-50 fokosra, majd a maradék 1/3-ot szilárd formában hozzákeverjük. Ez le kell hogy hűtse a csokoládét 30-32 fokosra – fontos, hogy csak ezen a hőfokon tudunk vele dolgozni. A másik lehetőség, hogy márványlapra vagy lakásfelújításból megmaradt, fel nem használt, megtisztított járólapra öntjük a 45-50 fokos csoki 2/3-át, majd folyamatos keverés mellett visszahűtjük 28 fokosra. Ekkor gyors mozdulatokkal hozzákeverjük a tálban maradt 1/3-nyi meleg csokihoz, elkeverjük és ellen­őrizzük a csokoládé hőmérsékletét, aminek ez esetben is 30–32 fok között kell lennie.

A bonbonformát gyors mozdulatokkal töltsük meg csokival, majd erőteljesen ütögetve rázzuk ki a formából a buborékokat. Haladjunk gyorsan, mert a csoki köt! Fordítsuk fejjel lefelé a formát és vízszintesen tartva rázzuk ki belőle a felesleges csokoládét. Várjunk néhány percet, majd spakli segítségével szedjük le a formáról a felesleges csokit, ezzel elválasztva a bonbonburkot a formától. 

Amíg a burok teljesen megszilárdul, elkészíthetjük a tölteléket. Ehhez 1:1 arányban keverjük el az olvasztott csokipasztillát és a forralt habtejszínt. Hígabb krémhez 2:1 arányban vegyítsük a hozzávalókat. A krémet hűtsük 28 fokosra, majd tölthetjük is a burkokba habzsákkal vagy teáskanállal. Fontos, hogy ne töltsük teljesen tele a bonbonok „fejét”, hagyjunk 1-2 millimétert a talpnak. 

Töltés előtt a krémet tetszés szerint ízesíthetjük ­különféle aromákkal, esszenciákkal, fűszerekkel – a folyadékokból maximum harmad teáskanálnyi szükséges. Felturbózhatjuk még a készülő bonbonokat marcipánnal, aszalványokkal, töretekkel. Töltés után várjunk 10-15 percet, hogy a krém megszilárduljon. 

Ezután már csak a talpalás van hátra. A fentebb leírtak szerint ismét 30–32 fokosra temperáljuk a csokoládét, ezzel zárjuk a bonbonokat. A tiszta fémspakli segítségével távolítsuk el a formáról a felesleges csokoládét, majd mehetnek a bonbonok a hűtőbe 15-20 percre, amíg kidermednek. 

A csokik kiszedéséhez mozgassuk meg a formát, hasonlóan ahhoz, mint amikor jégkockákat szeretnénk kivenni a tartóból. Ha „recseg”, az azt jelzi, hogy a bonbonok elváltak a formától, kifordíthatjuk őket. A formában maradt darabok kiszedéséhez a forma élét egy mozdulattal az asztalhoz ütjük. 

Az édességet kedvünk szerint díszíthetjük, kapszlikba helyezhetjük, dobozolhatjuk, vagy akár azonnal meg is kóstolhatjuk.