Babonák és szokások: Mit lehet és mit nem szilveszterkor?

Szilveszter éjszakáját és az újév első napját sokan a múlt lezárásaként, egy új kezdetként élik meg. Az ezekre a napokra vonatkozó babonák jelentős része azért alakult ki és azért maradhatott fent napjainkig is, mert az emberek többsége hiszi, hogy amit egy ilyen jeles napon tesz – vagy éppen görcsösen elkerül – hatással van az előtte álló időszakra és a dolgok alakulására. Ide vezethetjük vissza az újévi fogadalmakat is. Rengetegen döntenek úgy, hogy az új esztendő beköszöntével belevágnak az életmódváltásba, vagy bármilyen radikális változást vezetnek be mindennapjaikba. Varázslat viszont, bármennyire szeretnénk is, nem történik, ha nem elég szilárd az elhatározásunk, teljesen mindegy, mikor fogadjuk meg.

És annak ellenére, hogy a fogadalmak jelentős része az étkezésre és a diétákra vonatkozik, az év utolsó és első napjához kapcsolódó babonák közül is rengeteg kapcsolódik az ételekhez. A leginkább ismert hiedelem a lencse és a különböző apró szemű ételek fogyasztása, ami anyagi jólétet hoz a jövő évre. Hasonlóan elterjedt, hogy ha ilyenkor sertést fogyasztunk, szerencsénk lesz, mivel az állat kitúrja azt. Egyáltalán nem ajánlatos viszont baromfihúst enni, mivel az elkaparja a szerencsét. A különféle halak fogyasztásával kapcsolatban viszont többféle hiedelem is elterjedt. Sokak szerint szigorúan tilos feltálalni ezekben a napokban, mivel elúszik a szerencsénkkel együtt. Vannak, akik úgy vélik, a szerencsénk elvesztése megakadályozható azzal, ha a farka felől kezdjük enni az állatot, mivel így már nem tud elúszni. Egyesek úgy gondolják, csak azoknak szabad fogyasztani, akik vízparton élnek, sokan viszont abban hisznek, hogy a lencséhez hasonlóan a halak pikkelyei is gazdagságot hoznak az előttünk álló évre.

Szintén az ételekkel kapcsolatos hiedelmek sokaságába tartozik, hogy ha ilyenkor megszegünk egy egész kenyeret, az azt jelenti, hogy egész évben jut belőle az asztalunkra. Sokan figyelnek arra is, hogy úgy lépjenek át az új esztendőbe, hogy fel legyen töltve a só-, bors- és cukortartó, hiszen ha ezek tele vannak, egész évben bőségben élhetünk majd. A legtöbb ember számára nem kérdés, hogy az óévet hangos szórakozással búcsúztatják. Így van ez már évszázadok óta, hiszen a hiedelem szerint a zajongással elkergethetjük az elmúlt esztendő rossz tapasztalatait, történéseit és az ártó szellemeket is. Persze a zajt ma már nem ostorokkal és lábosokkal idézzük elő, ahogy az elődeink tették, mára teret hódított a zene és a tűzijátékok surrogása.

Ez a két nap tökéletes kifogásokkal szolgál azoknak, akik el szeretnék kerülni, de legalábbis elhalasztani a házimunka egy részét. A babona szerint ugyanis szilveszter napján nem szabad például mosnunk, így teregetnünk sem. Utóbbival kapcsolatban több hiedelem elterjedt. Az egyik változat szerint a ruhákkal együtt kirázzuk a gazdagságot, a néphiedelem szerint viszont a teregetés „kiterítést”, azaz halált jelenthet. Sokan úgy tartják, a szemetet sem szabad kivinnünk ezen a két napon, mivel azzal a lendülettel a szerencsénk is megy a kukába.

A párkeresőknek is lehetőséget kínálnak a babonák. Régen a lányok körében szokás volt, hogy szilveszter éjszakáján olyan gombócokat főztek, amelyek közepébe egy-egy cetlit tettek, amin egy férfinév szerepelt. A hiedelem szerint amelyik gombóc először a fazék tetejére került, az rejtette a jövőbeni férj nevét. Ha viszont még az előttünk álló évben szeretne valaki férjhez menni, növelheti az esélyeit, ha egy férfi kíván neki először boldog új esztendőt.

Ezeken kívül persze számos hiedelem és babona szövi át ezt a két napot. Talán nyugodtan kijelenthető, hogy ha hiszünk ezekben, ha nem, a szilveszteri éjszaka a legtöbb ember számára különös jelentéssel bír, ami bár valami végét, de egy új kezdetét jelenti. Aminek érdemes megadni a lehetőséget, hogy valami jobb kerekedjen belőle, mint amit a mögöttünk álló hónapok hoztak.