A mikrózás biztonságos, de nem mindegy, milyen műanyagban melegítünk

A BBC nemrégen egy átfogó cikkben taglalta, milyen veszélyei vannak a műanyagok melegítésének, illetve hogyan befolyásolja a zöldségek tápanyagtartalmát ez a folyamat. Azt mindjárt ki lehet jelenteni, önmagában a mikrózásban nincs semmi kockázatos. Ha helyesen használjuk, nincs miért aggódnunk a mikrohullámok sugárzása miatt, ezt az Egészségügyi Világszervezet is elismeri. Más tényezők azonban kevésbé egyértelműek, így például, hogy mennyi tápanyagot veszítenek a mikrózott ételek, vagy hogy az ebédünk, amit műanyagban melegítünk, okozhat-e problémát.

Kutatók arra figyelmeztetnek, hogy a műanyagban történő mikrózásnak megvan az a rizikója, hogy ftalátok kerüljenek a szervezetünkbe. Ezek az adalékok ugyanis hő hatására kiválhatnak és az élelmiszerekbe szivároghatnak, a párásodás miatt akkor is, ha nem érintkeznek közvetlenül az étellel.

Néhány műanyagot nem mikrózásra terveztek, mert polimereket tartalmaznak, hogy rugalmasak legyenek, ezek azonban alacsonyabb hőmérsékleten is kiválhatnak, miközben melegítjük őket.

A ftalátok olyan vegyületek, amiket az ipar főleg lágyítószerként alkalmaz, és meglehetősen népszerűek, mert a műanyagok rugalmasságát és élettartamát növelik. Gyakran előfordulnak elviteles dobozokban, műanyag csomagolásban és vizesflakonokban is. A kutatások kimutatták, hogy hormonkárosító hatásuk van, emellett a metabolikus rendszerünket is károsan befolyásolják. Gyerekek esetében a ftalátok növelik a vérnyomást és az inzulinrezisztenciát. A vegyületeknek való kitettséget ezenkívül a termékenységi problémák, az asztma és az ADHD kialakulásához is kötik, de potenciálisan rombolhatják a pajzsmirigyhormonokat is.

A legjobb tehát, ha kockázatmentesen mikrózható anyagokat használunk, például kerámiát.