Tej helyett inkább növényi ital?

A tehéntej a szervezet számára nélkülözhetetlen tápanyagokat tartalmaz: fehérjéket, szénhidrátokat, zsírokat, igen gazdag ásványi anyagokban, például káliumban, kalciumban, magnéziumban, szelénben, valamint vízben és zsírban oldódó vitaminok egyaránt megtalálhatók benne. A magyar táplálkozási ajánlás napi fél liter tejet vagy ennek megfelelő tejterméket javasol fogyasztani. A tej és tejtermékek kizárása az étrendből csak orvosilag indokolt esetben ajánlott, de az egészséges lakosság számára a különböző növényi italok megfelelő tej- és tejtermékfogyasztás mellett is beilleszthetők az étrendbe.

Növényi italok többféle alapanyagból készülhetnek. Gabonákból: rizs, zab, tönköly, kamut, köles. Álgabonából: quinoa, hajdina – ezek rizzsel kevertek –, amaránt. Szárazhüvelyesekből: szója, csicseriborsó. Olajos magvakból: mandula, dió, mogyoró, kesudió, brazil dió, szezámmag. Pálmaféléből: kókusz, vagy egyéb növényből: például kender.

Általában a különböző alapanyagokat több órán keresztül vízben áztatják, majd turmixolják és leszűrik, esetlegesen sót, cukrot, növényi olajokat, ízesítő anyagokat, vitaminokat, ásványi anyagokat, egyéb adalékanyagokat adnak hozzájuk, így válnak a tejhez hasonló itallá. A legtöbb kereskedelmi mandulaitalt például úgy állítják elő, hogy a magot pörkölik és őrlik, majd nagy mennyiségű vízzel és más összetevőkkel keverik össze, azt követően szűrik. A szűréssel a fehérje- és a rosttartalom nagy része kikerül a végtermékből. Fontos figyelembe venni a növényi italoknál, hogy a készítési mód miatt tápanyag-összetételük különbözik az alapanyagétól, fehérjéik kisebb fokú biológiai hasznosulásúak a tehéntejhez képest, és fehérje- és aminosavbevitel szempontjából sem megfelelő helyettesítői a tehéntejnek. Ugyanakkor a 2,8 százalék zsírtartalmú tehéntejhez hasonlítva a növényi italok többsége alacsonyabb zsírtartalmú, egyszeresen és többszörösen telítetlen zsírsavakat tartalmaznak és koleszterinmentesek, amely szív- és érrendszeri szempontból kedvezőbb.

A növényi italok szénhidráttartalma változó, ez attól is függ, hogy tartalmaznak-e hozzáadott cukrot, vagy sem. Általánosságban elmondható, hogy a gabonákból – rizs, zab – készült fajtáknak akkor is nagyobb a szénhidráttartalma a tehéntejhez képest, ha nem adtak hozzájuk cukrot a felhasznált nyersanyagból származó keményítő miatt. A tejhelyettesítők energiatartalma általánosságban kisebb, mint a 2,8 százalékos hagyományos tejé, de például a rizs­italok között találunk olyan fajtákat, amelynek akár még több is lehet. Fogyókúrás étrendbe – energiatartalmuk figyelembevételével – ezek az italok beilleszthetők.

Bár sok növényi ital dúsított kalciummal és különböző vitaminokkal, ezek biológiai hozzáférhetősége bizonytalan, több tényezőtől függő. Egy vizsgálat eredményei alapján a kalcium biológiai hozzáférhetősége jelentősen eltér a dúsított italokban, és a termékek címkéin feltüntetett mennyiség nem mindig egyezik meg a hasznosuló mennyiséggel.

A növényi italok tejfehérjementesek. Tejfehérje-allergia esetén az étrend összeállításában azonban figyelembe kell venni, hogy a különböző fajták meglehetősen eltérő tápanyagtartalmúak. A cukorbetegek diétájában a növényi italok is helyet kaphatnak, melyek közül előnyösebbek lehetnek a kisebb szénhidráttartalmúak, mint például a mandula vagy a kókusz, de a rizs- vagy zabital nagyobb szénhidráttartalommal rendelkezik mint a hagyományos tej. A kókuszitalba gyakran tesznek rizst is, így az emeli a termék szénhidráttartalmát. A növényi italok közül sem ajánlottak a hozzáadott cukrot tartalmazó fajták, ezért mindig érdemes megnézni a termék összetevőit.