A megye 7 csodája: a magyar Stonehenge nyomában járva

A Velencei-hegység Pákozdtól nem messzi részén, mintegy 240 méteres magasságban találhatók a nem mindennapi látványt nyújtó ingókövek. Esetükben ember által alkotta sziklaszoborról, netán a természet véletlen, de csodás összjátékáról beszélhetünk? A kérdés ma is él, történelmi, geológiai és misztikumokkal operáló választ egyaránt kaphatunk, adhatunk a felvetésre. Egyesek szerint – hasonlóan a Nagy-Britanniában található Stonehenge-hez – nem természeti képződmények a „kőszobrok”, a természeti népek tagjai állították őket, hogy segítsenek nekik félelmeik legyőzésében, netán vallási, csillagászati célokat szolgáljanak.

Ettől függetlenül a kövek a „véletlennek”, vagyis a természeti erőknek köszönhetően is kialakulhattak – s éppen ezért tisztelhették azokat az ősi népek. A Világjáró magazin írása alapján a 300 millió éves Velencei-hegység pirosas gránitkőzete a földtörténeti ókorban alakult ki; később a már lepusztult, mészkő és agyagpala által fedett rögrendszert andezitvulkánok törték át, amelyek kitöltötték a repedéseket. A felaprózott gránit a földfelszín alatt tovább pusztult, mállott, s az óriási gránitrögök lekerekített, zsák formájú tömbökké formálódtak. Ezt követően a mállás termékeit, a puhább kőzeteket és üledékeket a felszíni erők, az esővíz és a szél koptatták le a gránitalakzatokról – írták.

A pákozdi ingókövekhez a településközpontból mintegy két és fél óra alatt juthatunk el egy 7,2 kilométeres túra keretében. Az első lapos szikláról már láthatjuk a hegy csúcsán tornyosodó, több gránitsziklából álló formációt, amelynek neve: Pogány-kő. Innen körpanoráma nyílik a Velencei-tóra és a teljes Velencei-hegységre. Ha keleti irányba fordulunk, a hegység legmagasabb pontját pillanthatjuk meg, a Meleg-hegyet, melyen egy adótorony is helyet kapott. Amennyiben észak felé indulunk, a Pogány-kőtől pár percnyire a híres „kockát” találjuk. Ez a kő olyan, mintha élével a többi sziklán egyensúlyozna. A leglátványosabb ingókövek egyike. Innen délre indulva – néhány méterre az előző állomástól – a növényzettel benőtt Oroszlán-sziklát csodálhatjuk meg az út mellett. A hegyről az itt kezdődő vékony ösvényen át ereszkedhetünk le, amely további izgalmakat tartogat: miután elhaladunk egy nagy, lapos szikla mellett, a Pandúr-kő látványa fogad bennünket. Ez utóbbi sziklák tetejére – a túraútvonalak kipróbálóinak beszámolói szerint – fel is mászhatunk, de az odafigyelés mindvégig szükséges: kapaszkodójuk nem igazán van, s az elemek is igen magasak!

Ön is jelölhet!

A megye 7 csodáját továbbra is keressük, erről már több ízben is értesülhetett az olvasó. Hogy ezek pontosan mely természeti – és itt fontos kiemelnünk: nem mesterséges, nem ember által megalkotott – csodák, abban nem a szerkesztőség tagjai, hanem önök döntenek!

Így egészen július 27-éig, szombatig várjuk a www.feol.hu/a-megye-7-csodaja oldalon vagy a Fejér Megyei Hírlapban található jelölőszelvényen keresztül leadott jelöléseiket az egyes Fejér megyei természeti képződményekre.