A HPV-teszt sem tökéletes

A méhnyakrák kórokozója a HPV-vírus, amelynek körülbelül 150 típusa létezik, ezek közül 16 olyan, amelyik úgynevezett magas kockázatú. Ha ezekkel fertőződik valaki, kialakulhat méhnyakrák. Ám az esetek többségében az immunrendszer legyőzi a fertőzést, aminek nem lesz semmi következménye. A nők 80-85 százaléka élete folyamán átesik HPV-fertőzésen, méhnyakrák azonban csak elenyésző kisebbségüknél alakul ki, leginkább akkor – de még így sem biztosan –, ha a fertőzés állandósul és a magas kockázatú HPV beépül a sejtekbe. A HPV-teszt arra épít, hogy ha nincs a szervezetben ilyen vírus, nincs kockázata a méh­nyakráknak sem. A fentiek ismeretében azonban helyén kell kezelni az eredményt, hiszen a HPV-fertőzöttség sem egyenes út a daganatos megbetegedéshez. A nálunk is hagyományosan végzett méh­nyakrákszűrés, az úgynevezett citológia viszont sejtalapú vizsgálat. A kenetként levett sejtekben azt nézik meg, van-e bennük kóros eltérés.

A HPV ellen nincs semmilyen orvosság. Csak azt tudják követni, mennyire aktív a vírus. Ez egy úgynevezett marker­teszttel ellenőrizhető, de a vizsgálatot a társadalombiztosítás nem támogatja.

Ki kell emelni, hogy a vizsgálatok egyike sem százszázalékos, mindig van hibahatár. Ez elmondható mind a HPV-teszt, mind pedig a citológiai szűrés esetében.

A méhnyakrák kialakulási ideje több év, ezért – még ha valakinek negatív is az eredménye – érdemes évente ellenőrizni. A vizsgálati hibahatárt is figyelembe véve elmondható, elenyésző azoknak a száma, akiknél nem mutatják ki az elváltozást. Ha valaki végeztet citológiai vizsgálatot és HPV-tesztet is csinál, azzal fokozhatja a szűrés hatékonyságát, és ha minden rendben van, a nemzetközi gyakorlat szerint elég háromévente elvégezni a szűrést.

Azt azonban mindenképpen érdemes figyelembe venni, hogy egy nőgyógyászati szűrésen nemcsak kenetvétel történik, hanem a kismedence, a méh és a méhszáj, valamint a petefészek vizsgálata is.