Huszonnyolc településen segíthet a falusi csok Fejér megyében

Festői táj és lehetőségek

Az északi régióhoz tartozik Csákberény, és bár festői táj veszi körül a Vértes oldalához simuló falut, a munkahely és egyéb okok miatt sokan költöztek innen a közeli városokba. Vécsei László polgármester nagy reményeket táplál a csokkal kapcsolatban, mert az általa vezetett település igazán alkalmas arra, hogy ott aknázzák ki a családok ezt a kormányzati lehetőséget. Elmondása szerint már hétmillióért vásárolható a faluban egy régebbi ház, amit a közös életét megalapozó család olyanra alakíthat a fennmaradó összegből, amilyen a leginkább megfelel az igényeinek.

Ugródeszka lehetne

Vértesbogláron már előre gondolkoztak, a rendezési kézikönyv is úgy készült el, hogy több építési telket is ki tudjanak alakítani. Tavaly négy darab ezer négyzetméterest önerőből már megcsináltak, ebből hármat el is adtak helybeli fiataloknak. A negyedik telket az óvoda bővítésére megtartották. A folytatás azonban nehézségekbe ütközik, mert annak a 17 további teleknek a kialakítása és közművesítése, amelyre a tervek is megvannak, mintegy 30 millió forintba kerülne, ám a településnek erre nincs pénze. – Van pedig érdeklődés a boglári telkek, házak iránt, hiszen rendezett, szép a falu, felújított intézményekkel. Házból sincs már túl nagy kínálat, bár ezeket főleg a fővárosból a tavasztól őszig tartó időszakra kiköltöző nyugdíjasok vették meg. Mivel a fiatalok többsége a városokban talál munkát, ezért inkább azokra a településekre mennek, ahonnan könnyen be lehet járni. Pedig nekünk a csok ugródeszka lehetne – fogalmazott Sztányi István polgármester.

Új házakra számítanak

– A település nyitott, szívesen látja az érdeklődőket – mondta lapunk érdeklődésére Fejes Zsuzsanna, Besnyő polgármestere, akitől megtudtuk, a beépítésre rendelkezésre álló területeket több vállalkozóval is megtekintették már, jelenleg is vannak függőben ez ügyben tárgyalások. Az értékesíthető szabad besnyői ingatlanok száma a településen egyébként nem tükrözi a lélekszám fogyási rátájából sejthető mennyiséget, amint az az ingatlanügynökségek kínálatából is kiderül – feltehetően ezért is gondol a település első helyen új építésű ingatlanok létrehozására. E trendbe illeszkedik például az a tervezőasztalról meghirdetett ingatlan is, amely a Dózsa György utcában, szeptemberi átadással vásárolható meg 33,9 millióért. A 115 nm-es, 4 szobás ház 650 nm-es telken helyezkedik majd el. A használt besnyői lakások természetesen olcsóbbak, 4 millióért kis lakást, 18 millióért 100 nm-es házat lehet venni.

Tízmillió alatt már nehezen

2006-ban, amikor első ízben választották polgármesterré Wéninger Lászlót, aki azóta is a falu elöljárója, 1013 lelket számolt Balinka. Jelenleg – úgy tudja – kevesebb mint 960 lakója van a településnek. Az elvándorlásnak komfortérzetet növelő beruházásokkal próbálták meg elejét venni: a balinkai és mecséri településrészen is felújították az orvosi rendelőt, a művelődési házat és a játszóteret. Balinkán korábban kiparcelláztak 16 építési telket, azok közművesítésére azonban már nem volt pénze az önkormányzatnak. Tervezték teleknek alkalmas terület vásárlását Mecséren is, de erre csak irreálisan magas áron lett volna lehetőség. Mint megtudtuk, az utóbbi időben az ingatlanárak igen megemelkedtek. Korábban Mecséren egy ikerházi lakást 4-5 millióért meg lehetett venni, manapság 10 milliót is elkérnek érte.

Emelkednek az árak

A falusi csok a sárbogárdi járásban Hantost és Nagylókot, a dunaújvárosi járásban Daruszentmiklóst és Nagykarácsonyt érintheti. Nagylókon minden házvásárlás vagy házépítés esetén az önkormányzat a bekerülés 15 százalékának erejéig, maximum 500 ezer forint összegig támogatást biztosít a fiatal házasoknak, mondta Tóth József polgármester. Nagylókon az önkormányzati telekárak alacsonyak: egy 2400 négyzetméteres telek 150 ezer forintot kóstál. Az új házak építése nem jellemző a faluban, inkább a használt ingatlanokat keresik a letelepedni szándékozók, és átalakítják, felújítják azokat. Az utóbbi időben jelentősen megnőtt a kereslet, így szinte nincs is eladó ingatlan Nagylókon, vagy ha mégis, rövid idő alatt új gazdára talál. Emiatt a házárak emelkedőben vannak.

Kacsalábon forgó

Alsószentivánon az első lakás vásárlásához 100 ezer forint vissza nem térítendő támogatást nyújt az önkormányzat. Általában évente két-három, jellemzően fiatal lakos él ezzel a lehetőséggel: most is van egy kérelmező, tavaly is volt kettő. Természetesen jobb lenne, ha a számuk nőne – válaszolta megkeresésünkre Husvéth Imre polgármester, aki a településvezetés egyik közeli nagy projektjének tekinti a fiatalok helyben maradásának pártolását, a fiatalok településre csábítását. – Jelenleg mintegy tíz darab eladó ingatlan van a településen, ezek között akad 50–60 éves tömésfalú ház, de van újabb, téglaépítésű is. Persze Alsószentivánon tíznél több üres ház található, de ezeket a tulajdonosok nem akarják eladni, vagy úgy érzik, nem érdemes – számolt be tapasztalatairól a polgármester. Egy húszéves, összkomfortos, pincével, emelettel és három szobával rendelkező ház 3-4 millió forintba kerül, mégsem kel el. Tízmillióért már kacsalábon forgó palota kapható.

Munkahely kellene

A házak igazán olcsón érhetők el Igaron, bár költeni kell rájuk. A településen (Igaron, Igar-Vámpusztán és Igar-Vámszőlőhegyen) több mint száz eladó ingatlan található egymilliótól 2,5 millió forintig, melyekre még legalább 2,5 millió forint értékben költeni kell, hogy komfortosak legyenek – tudtuk meg Bognár János polgármestertől. Ahogyan azt is: számukra hatalmas kihívást jelent megtartani, illetve a településre vonzani a lakosokat, mert a több munkalehetőség más községbe, városba csábítja őket. Pedig ők is segítenek: az önkormányzat 50 ezer forint vissza nem térítendő támogatást ad az első lakásukat Igaron megvásárlóknak; egy ilyen kérelmet idén már elfogadtak. Bognár János a munkahelyteremtésen kívül az elöregedő falvak kormányzati támogatásában lát még lehetőséget.

A közért dolgozva

Korábban létezett lakásvásárlási támogatás Mezőkomáromban, de a források annyira elapadtak, hogy annak idején kivették ezt a tételt a költségvetésből, s abban azóta sem szerepel. Így jelenleg a közfoglalkoztatás minél nagyobb fenntartására törekedve igyekeznek a településen tartani a helyieket – mondta Köő Péter polgármester, aki más kitörési pontot nem igazán lát, hiszen a telkekhez, házakhoz komoly forrásokra lenne szükség. Ő is tapasztalja: az emberek inkább a munkahelyek közelébe mennek. – Most körülbelül 60 üres ház áll a településen. Nem mindegyik eladó, sok a külföldiek által megvásárolt, üresen álló. Azonban a tulajdonossal nehéz kapcsolatba lépni – mesélte az elöljáró. A házak zömében tömésvályog vagy vegyes falazatúak, van közöttük felújításra szoruló és felújított egyaránt. Az alsó határ 1,2 millió, a felső 5 millió forint.