Atomhulladék, 700 méter mélyen - 2026 körül indulnak az új blokkok

– 2032 és 2037 között több ütemben kell majd leállítani a paksi atomerőmű jelenleg üzemelő blokkjait. Messze még ez az idő, hirtelen miért lett most olyan fontos az újabb blokk megépítése? – több más mellett ezt is megkérdeztük a kormánybiztostól pénteken, amikor a székesfehérvári polgármesteri hivatalban járt.

– Szó nincs hirtelen megoldásról, hiszen már 2008-2009-ben, illetve 2011-ben, amikor az országgyűlés foglalkozott ezzel a kérdéssel, minden esetben az új blokkok megépítését támogatta. Az atomerőmű építésének előkészítése tehát már akkor megkezdődött és most jutottunk abba a fázisba, hogy a finanszírozás és minden egyéb feltétel is rendelkezésre áll. A tervezés és az engedélyezés körülbelül négy évet vesz igénybe, ezt követi egy nagyjából hat éven át tartó építkezés. Ez tehát egy tíz éves folyamat lesz, 2025-2026 körül készülnek el az új atomerőművi blokkok. Az átfedési időszak, amikor még a régi, de már az új blokkok is áramot termelnek, összesen hat év, ám ebben az időszakban sem tudunk annyi villamos energiát termelni, amivel ne tudnánk mit kezdeni. Ez egy olyan biztonsági tartalék lesz az ország számára, amivel majd jól kell tudni gazdálkodni.

Máté Sándor (b) kalauzolta legutóbb a Zalaegerszegen az atomkamion látogatóit (Fotó: archív)

A laikus magyar állampolgárok számára a legfontosabb kérdés a személyes biztonságuk. Miért pont orosz gyártmányú blokkok épülnek Pakson, mennyire új fejlesztésűek ezek?

– Nagyon régóta szándék magyar oldalról, hogy a mostani reaktorokhoz hasonlóakat alkalmazzunk, mert ezt ismerik a legjobban a hazai szakemberek. Ráadásul a világban épülő új atomerőművek többsége szintén nyomottvizes technológiával készül. Több ilyen reaktor épül jelenleg Oroszországban és Finnországban is. A jelenlegi paksi blokkok második generációsak, az újak „3+” generációsak lesznek. A már működő reaktoroknál háromszoros redundanciát alkalmaztak, azaz a biztonsági rendszerek meg vannak háromszorozva, ugyanazt a funkciót tehát három, egymástól független rendszer is el tudja látni. Az új reaktoroknál négyszeres lesz ez a fajta biztonsági rendszer. Az új reaktorokat olyan eseményekre is felkészítik, amilyen például a fukusimai baleset volt, a rendszerek még egy ilyen veszélyhelyzetet is „le tudnak kezelni”. Vannak passzív biztonsági megoldások is, amik akkor is működnek, ha például villamos energia sincs az aktív biztonsági rendszerek működtetéséhez.

– A reaktorokból frissen kikerülő, nagyaktivitású hulladék hová kerül? Bodára, a tervezett lerakóba, vagy Oroszországba?

– Nincs még döntés ebben a kérdésben. Az államközi megállapodás lehetővé teszi, hogy Oroszországban legyen a hulladék átmeneti tárolása, feldolgozása. De akár Magyarországon, akár Oroszországban lesz az átmeneti tárolás, a kiégett kazettákat kell majd becsomagolva eltemetni ebben a tárolóban. Ha pedig feldolgozzák a hulladékot, akkor a feldolgozás után megmaradt hulladékot kell ide helyezni. Ezt a tárolót úgy kell elképzelni, hogy magába a kőzetbe 500-700 méter mélyen alakítanak ki egy olyan tárolót, aminél garantálni lehet mind a geológiai gátak, mind a mérnökök által megtervezett falak segítségével hogy az oda lerakott radioaktív anyagok ne tudjanak ki jutni a környezetbe. A tároló kérdése egyébként nem sürgős, 2050-2060 körül állhatna üzembe, ehhez azonban részletes kutatásokra van szükség, sem a helyszín, sem a pontos megvalósítás nem dőlt tehát még el!

–A Dunára milyen hatással lesz, hogy sokkal több „melegvíz” folyik majd bele az erőműből?

– Amikor a régi és az új blokkok együtt üzemelnek, a folyó 11 kilométer hosszúságú szakaszán érdemben melegebb lesz a víz egy részen. Ez az úgynevezett hőcsóva jelenleg két kilométer hosszú, ám amikor a régi blokkok leállnak, egy kilométeresre apad a melegebb vizes rész. Részletes felmérés készült, miként viseli ezt a dunai élővilág. Nos, a vizsgálat azt mutatja, nem okoz problémát majd a folyó élővilágának ez. Sőt, vannak olyan halak, amelyek egyenesen jobban is érzik magukat ebben a hőcsóvában!