Vihetik a földeket

Nemcsak a munkavállalókat, állattenyésztőket, dohánytermesztőket, nemzeti parkokat és az integrált kistermelőket hozza nehéz helyzetbe az új földtörvény s a Lázár János által bejelentett támogatás-elvonás, hanem a kis földtulajdonosok vagyonát is veszélyezteti. Ők lehetnek az agrárpolitika újabb kárvallottjai – fogalmaz a mezőgazdasági termelők legátfogóbb érdekképviseleti szervezete. A szerveződés, amelynek jogelődjét, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsát, 1967-ben hozták létre a mezőgazdasági szövetkezetek, megkongatta a vészharangot. A helyzet odáig fajulhat, hogy a kistulajdonosok „diktált” áron lesznek kénytelenek értékesíteni „veszteséget termelő” földbirtokaikat a gyakorlatilag előre kijelölt vevőknek.

A magyar termőterület több mint 1,5 millió magánszemély birtokában van, s e birtokok jó része az 1 hektárt is alig éri el. Önálló művelésükből képtelenség megélni. Különösen nehéz a helyzete azoknak, akik földje hátrányos helyzetű régióban található, kedvezőtlen adottságú terület. A földtörvény és a támogatás elvonás következtében a jelenlegi bérlők nem tudják tovább művelni területüket, pedig ez az ő és tulajdonosok érdeke is lenne. A földtörvény korlátozásai miatt a hátrányos helyzetű régiók kisbirtokain új bérlők vagy tulajdonosok megjelenésére nem lehet számítani – figyelmeztet a MOSZ.

Mindez ahhoz vezethet, hogy egyes térségekben sok kis, bérletre kínált földterület jelenik meg és nem lesz vagy csak néhány „monopolhelyzetben lévő” bérbevevő lesz – amely így a földbérleti díjak jelentős csökkenését, rosszabb estben a bérleti díjak teljes elmaradását eredményezheti. Az is előfordulhat, hogy egyáltalán nem lesz bérlő és a városban élő, a gazdálkodásban nem érdekelt tulajdonosok, örökösök csak saját költségükön tudják majd elvégezni a föld kötelező kultúrállapotban tartását, a parlagfűírtását. A helyzet odáig fajulhat, hogy a kis tulajdonosok „diktált” áron lesznek kénytelenek értékesíteni „veszteséget termelő” földbirtokaikat a gyakorlatilag előre kijelölt vevőknek – vélik.