Valódi kincs a jó gabona

Ez a tény, valamint a globális felmelegedés, a mind gyakoribb szélsőséges időjárási események okozta problémák minden eddiginél összetettebb kihívás elé állítják a búzanemesítőket. Olyan fajtákat kell ugyanis előállítaniuk, amelyek jól tűrik a szárazságot, a hőséget, a hideg, vagy meleg telet, a megnövekedett UV sugárzást, s ugyanakkor egyaránt kielégítik a mennyiségi követelményeket, s eleget téve az igényesebb piac elvárásainak is, kiváló minőségűek. Jó ideig úgy tartották, hogy „a kettő együtt nem megy", azaz nem lehet jó minőségben, sokat termelni. Ezt az állítást azonban mindinkább cáfolják a martonvásári búzanemesítők eredményei. Már eddig is több olyan fajtát állítottak elő, amelyek egyesítik magukban mindkét tulajdonságot: jó a malmi és sütőipari értékük, s szakszerű termesztéstechnológia alkalmazása esetén, a termés mennyiségében sem maradnak el a kiváló hazai és külföld versenytársaktól. Ilyen az a három új búza is, amely a közelmúltban kapott állami elismerést. A korai érésű Ménrót, a középkorai Kepe és a speciális igények kielégítésére nemesített, ugyancsak középkorai Bojtár elismerését igazoló oklevél a napokban érkezett meg az MTA Agrártudományi Kutatóközpontjának Mezőgazdasági Intézetéhez.

Bedő Zoltán, a kutatóközpont főigazgatójának tájékoztatása szerint az új búzák közül a Ménrót és a Kepe nemcsak bőtermő, hanem kiváló sütő- és malomipari értéke alapján felveszi a versenyt a legjobb vetélytársakkal. A Bojtárral pedig olyan tésztaipari alapanyaghoz jutnak a feldolgozók, amellyel a jó hírű olasz készítményekkel minőségben egyenrangú termékek készíthetők. Az új fajták alapanyag előállítása már megkezdődött, vetőmagjuk jövőre kereskedelmi forgalomban is kapható lesz.

A jó beltartalmi fajták termesztése egyébként nem csak a hazai feldolgozók – a pékek és a tésztakészítők – szempontjából fontos, hanem azért is, mert a nem megfelelő minőség rontja az exportkilátásokat, s csökkenti a termelők abból származó bevételeit. A minőségi és a takarmánybúza ára között ugyanis 20-30 százalék az árkülönbözet, ezért az a cél, hogy a megtermett búza minél nagyobb hányada jó, malmi minőségű legyen. (Az idén egyébként csak a termés harmada került ebbe a kategóriába.).

A változó és növekvő piaci igények és trendek mellett a nemesítőket szinte évről-évre megújuló kihívások elé állítják a növények különböző kórtani problémái is. Az idén például a „hagyományos" kórokozók mellet az enyhe tél hatására fellépett sárga rozsda fertőzéssel kellett megküzdeniük. Jó hír a termelőknek, hogy a most elismert új fajták rezisztencia tekintetében is jól vizsgáztak, ellenállónak bizonyultak ezzel a kórral szemben.

A martonvásári nemesítők – akik az elmúlt négy évben 26 fajtát állítottak elő, illetve honosítottak meg – a következő években sem pihenhetnek, lépést kell tartaniuk a globális és túlnépesedési problémák miatt világszerte felgyorsult kutatásokkal, s meg kell felelniük a hazai kihívásoknak is. Az itthoni piacon ugyanis 40-50 nemesítő csoport dolgozik, így komoly eredmény, hogy a kemény verseny ellenére, tavaly például mintegy 300- 400 ezer hektáron termesztettek martonvásári nemesítésű, illetve honosítású fajtákat.