Megújuló szakképzés

– 2012 októberében megalakultak a megyei fejlesztési és képzési bizottságok. Az eddig regionális szinten működő munkacsoportok három megyét érintően hoztak döntést a szakképzési irányok és beiskolázási arányok meghatározására, most megyei szinten még jobban érvényesülnek a térség munkaerő-piaci igényei. Az új rendszerre való áttéréstől azt reméljük, hogy Fejérben olyan szakemberek képzése történik majd, akiknek könnyebb lesz az elhelyezkedés. Az új, hét fős bizottság a megye helyi viszonyait jól ismerő szakképzési vezetőkből, szakértőkből áll. A feladatok köre kibővül, hiszen a szervezet jogköre már nem csak az iskolarendszerű, de az azon kívüli szakképzésekre is kiterjed – mondta Dávid Lajos, a Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság (MFKB) elnöke.

Dávid Lajos: a szakmai óraszámok jelentős emelése miatt sok intézményben nincs elég szaktanár (Fotó: Pati-Nagy Bence)

A mai bizonytalan gazdasági helyzetben igen nehéz időtálló munkaerő-piaci előrejelzést készíteni. Ezt támasztják alá a kamara által 2008 óta végzett kérdőíves felmérések, melyek a szakképző iskolát végzettek iránti várható keresletről szólnak. A decemberben kezdődő felmérés középpontjában a multinacionális nagyvállalatok állnak majd – eddig főbb partnerünk az Alcoa-Köfem Kft., a Jüllich Glas Holding Zrt., az Alba Volán Zrt., a Visteon Hungary Kt. és a Videoton Holding Zrt. volt – tette hozzá.

A munkáltatók által keresett, elhelyezkedési lehetőségeket biztosító szakmák a szolgáltatási, a szállítási, az ipari, az élelmiszer- és az építőipari területről kerülnek ki, főleg a fémfeldolgozó, lakatos, forgácsoló, hegesztő, bolti eladó, pék, szakács és a kőműves szakemberekre van igény. A bizottság többek között ezekben a szakmákban tervezi ösztönözni a beiskolázásokat. A legnagyobb gond még mindig a gazdaság munkaerőpiaci igényeinek és a szakképzési rendszer szakember-kínálatának összehangolása. A szakképzési beiskolázások terén elindultak ugyan kedvező változások, de a rendszer még mindig nem eléggé motiválja a gazdálkodókat a tanulók fogadására, a gyakorlati képzésre, de a diákok sem kapnak elég ösztönzést a szakmák elsajátításához és még mindig kevesen választják a gyakorlatigényes szakmákat. A gyakorlati, szakelméleti óraszámok lényeges megnövekedése miatt sok intézményben nem áll rendelkezésre megfelelő szaktanár.

– Fontos, hogy a felnőttképzésnek, amely társadalom- és gazdaságfejlesztő tényező is, megfelelő kormányzati irányítása és támogatása is legyen, hiszen felnőttképzésben háromszor annyian tanultak, mint iskolarendszerben. A résztvevők több csatornán keresztül jutnak el a szakmai képzésekhez. Gondoljunk itt a munkanélküliek vagy a cégek által igényelt képzésekre vagy átképzésekre, de meg kell említeni azokat a felnőtteket is akik önerőből finanszírozva jutottak más szakmához – hívja fel a figyelmet a szakember. Sokféle állami intézmény és szervezet nyújthat iskolarendszeren kívüli felnőttképzéshez állami vagy európai forrásokból támogatást. Ebben az esetben a megyei fejlesztési és képzési bizottságok által meghatározott iskolarendszeren kívüli képzési irányok és beiskolázási arányoknak jelentősége van a munkaerő-piacon. Szem előtt kell tartani, hogy a felnőttképzésnek rugalmasnak és a gazdaság igényeihez alkalmazkodónak kell lennie – szögezte le Dávid Lajos.


A jogszabály kötelezően előírja, hogy kik a bizottság tagjai. Fejérben a kamarák részéről egy tagot a megyei kereskedelmi és iparkamara, egyet az agrárkamara delegált. A Dunaújvárosi Kereskedelmi és Iparkamara képviselőjeként állandó meghívottként, tanácskozási joggal meghívták Fülöp Ilona szakképzési szakértőt.