Együttműködés a siker kulcsa

Csath Magdolna akadémikus,  a fehérvári központú Kodolányi János Főiskola gazdálkodási és menedzsment tanszékének vezetője  a miniszteri bejelentést követően arra kereste a választ, merre, milyen úton érdemes továbbmenni Magyarországnak?
A nemzetközi versenyképességi vizsgálatok a gazdasági szempontok mellett nagy figyelmet szentelnek az úgynevezett puha  emberi, társadalmi  tényezőknek. Ezt teszi a szakmai közvélemény által egyik legjobbnak ítélt versenyképességi elemző csoport, az IMD is, amely szerint a nemzetek versenyképességét négy tényezőcsoporttal kell mérni. Ezek a következők:          a makrogazdaság teljesítménye, a kormányzás minősége és hatékonysága, a cégek versenyképessége, és az infrastruktúra színvonala. A svájci szervezet legújabb,  a napokban megjelenő kiadványának előzetes adataiból kiderül: Magyarország a 47. helyen van  azon  a versenyképességi listán, amelyik 58 országot vizsgált.

- A versenyképességnek két fő mutatócsoportja van. Az egyik a statisztikai adatok, a másik  a puha mutatók csoportja. Ezek  bár a közgazdászok egy része nem hajlandó figyelembe venni  nagyon fontosak - rögzítette a professzor asszony.
Magyarország 2009-2010-ben még a 42.,   2000-ben még a 26. helyen állt.  A drámai zuhanás mögött álló okok közül kettőt mindenképpen érdemes megemlíteni  a szakember szerint. Az egyik tipikus ok, amit az elemzők felsorakoztatnak, az az, hogy a magyar gazdaság visszafele megy az úgynevezett értékláncon. Ez azt jelenti, hogy nem egyre több értéket termelő tevékenység van elterjedőben, hanem inkább a tömegtermelés irányába megyünk, az a tudással és az innovációval való versengés helyett inkább az erőforrásokkal való versengés útját járja az ország.
 A másik ok az  mutatott rá , hogy folyamatosan elmaradnak a jövőbe való beruházások  és itt alapvetően az emberi, a humán tőkébe való beruházást kell megemlíteni - mondta, s később még vissza is tért erre a témára.
- Legnagyobb lecsúszás a kormányzás hatékonysága, minősége terén következett be. E mutató tekintetében a 27. helyről az 50-re sikerült lecsúszni. Az infrastruktúrák tekintetében még mindig nem vagyunk nagyon rossz helyzetben. Ez egyik ilyen elem, ami akár kiugrási terület lehet, az oktatás és a kutatás-fejlesztés. Ez azért roppant érdekes, mert a Széll Kálmán-tervre épülő program angol változatában az jelent meg, hagy a magyar oktatás  különösen a felsőfokú  színvonala rendkívül gyászos és ez indokolja, hogy teljesen át kell szervezni. A világ ezt nem így látja, hiszen oktatásunk e listán a 27. helyen áll - fogalmazott kritikusan  az egyébként kormánypárti gazdaságpolitikusnak aposztrofált professzor.
- A táblázat adatai magukért beszéltek.  Ami nagyon rossz, itt az 50 helyen vagyunk, az a munkanélküliség és a pénzügypolitika, ahol az 55. pozíció értük el. Rendkívül rosszak, az utolsó, azaz 58. helyen vagyunk a társadalmi értékrendet tekintve -  ide értve a korrupciót és a társadalmi bizalmat. (Az OECD országok friss jelentésében is utolsók lettünk  a korrupciós listán.)  Az innováció tekintetében  Lengyelországgal együtt  ugyancsak a mezőny hátulsó részében tanyázunk.

 - Pedig az innováció általában nagyon fontos, beleértve  a szervezeti innovációt, a piac- és a vezetési innovációt  - hangsúlyozta a téma kutatójaként ismert közgazdász. Magyarország a mikro-, kis- és középvállalkozások  új, de mára közkeletűvé vált kifejezéssel: kkv-k  innovációját tekintve alulról a harmadik helyen tartózkodik az ország, ami roppant gyenge eredmény.
- Ennek egyik fő oka az, ami egy friss kutatásunkból kiderül: a kkv-k még mindig nem érzik azt, hogy  a náluk folyó innovációt kellőképpen támogatná a magyar gazdasági környezet - mutatott rá Csath Magdolna, aki szerint ezek után az a fő kérdés, képesek vagyunk-e e körben versenyezni vagy ez már csak egy álom?
- Nemzetközi elemzések bizonyítják, hogy csak azok az országok képesek bekerülni az úgynevezett mag, azaz fejlett országok közé, akik előre haladnak az értékláncon -  hangsúlyozta. - Ez azt jelentené, hogy egyre bonyolultabb termékeket, termékrendszereket gyártanánk, az átlagtermékek, részegységek, nagy energia és energiaigényű és kis tudástartalmú termékek helyett.
2001-ben az "oktatási rendszer színvonala még segítette e versenyképességet" soron Magyarország még a 10. volt, tavaly azonban már csak a 48. Ez is felveti azt a kérdést, hogy tudunk-e még a tudással versenyezni? A Széll Kálmán-terv szerint 2015-re Magyarország a GDP 3,8 százalékára kívánják csökkenteni az oktatásra fordított összeg arányát - 2002-ben ez az arány még 5,39 százalék volt.
-  Sokszor felmerül a kérdés is, sok-e a diplomás? Az európai uniós átlag ma 32,3 százalék. Vannak országok, ahol ennél lényegesen magasabb  ezek a legversenyképesebb országok. Magyarországon pillanatnyilag 23,9 -  felelt saját kérdésére a tanszékvezető.
Csath Magdolna,   a Móron szárbaszökkent,  a Kárpát-medencére, mint egy gazdasági térségre tekintő gazdaságfejlesztési elképzelés külön üdvözölte, hiszen  mint mondta  a kis népek egyedül nem sok mindenre képesek, de együttműködve sok mindent elérhetnek. Ez a  lehetőség a nyitott innováció, amelynek  lényege az, hogy ha van valakinek egy jó ötlete, s nem biztos, hogy ő valósítja meg, mással összefoghat. Egy ilyen bizalmon és együttműködésen alapuló kooperáció sikeres lehet, még akkor is, ha ma e területen Magyarország rosszul áll. A sikerhez  zárta szavait  azért is szemléletváltásra lenne szükség, mert a felmérések azt mutatják: Magyarország nem teljesítmény, hanem hálózati jellegű kultúra, ami azt jelenti, hogy nem feltétlenül tehetséggel és munkával lehet megfelelő lehetőségekhez jutni.

További cikkeink a gazdasági konferenciáról itt!