Drága külső hitelek helyett régiós alap

- Bankigazgatóként önnek jó a rálátása a kis- és közepes vállalkozások helyzetére. Finanszírozási szempontból mi a legnagyobb problémájuk?

- Be kell látnunk, a válság kirobbanása óta egyre kevesebb a nemzetközi pénzügyi forrás. Ha egy kisvállalkozás hozzá is tud valahogy jutni ilyenhez, sajnos igen drágán fizet érte, ráadásul nincs hosszú lejáratú hitel, a törlesztést azonnal meg kell kezdeni. Szerintem egyébként sem egészséges az, hogy külföldről jön a pénz, nem működhet tovább az, hogy a gazdaságunk a kívülről érkező tőke mennyiségétől függjön.

 - Mit lehetne ez ellen tenni?

- Két dolog szükséges. Egyrészt növelni kellene az egyéni megtakarításokat, amihez persze az kell, hogy nőjön a családok bevétele. A másik, ami a kis- és közepes vállalkozások számára létérdek: a sajáttőke-arányukat kell növelni. Ennek érdekében igen fontos lenne egy régión belüli pénzügyi alapot létrehozni, amely a kis- és közepes vállalkozások számára finanszírozná meg a tőkét, így kevésbé kellene a klasszikus értelemben vett hitelekre támaszkodniuk. Persze ehhez meg kell változtatni a kkv-k tulajdonosainak a gondolkozását, különösen Magyarországon: ha ez az alap pénzt fektet az adott vállalkozásba, annak tulajdonosának el kell fogadnia, hogy a befektetők bizony partnerekké válnak a cégben! Sajnos úgy látom, hogy erre a magyar kisvállalkozások még nem készültek fel, ám a gondolkozásuk megváltoztatásában a kamarák sokat segíthetnek! Ha megnézzük például az Amerikai Egyesült Államokat, ott a cégek sajáttőke-aránya sokkal magasabb, és jóval kevesebben finanszírozzák a működést hitelből. Szerintem ez a követendő irány.

- Regionális bankként mit tehetnek ennek érdekében?

- Úgy gondolom, a Burgenland és Nyugat-Magyarország között létező kapcsolat jó példája a határokon átnyúló együttműködésnek. A multinacionális konszernek korában, amikor a személytelenség egyre erősödik, mi, a bank dolgozói a régióban élünk, így nem csak a piacot ismerjük jól, hanem az itt élő embereket is, így tudjuk, mire van szükségük. Nem véletlen, hogy a regionális vállalkozások részére egyedi finanszírozási lehetőségeket biztosítunk. Gazdasági racionalitás a Kárpát-medencében gondolkozni, hiszen ez ötvenmilliós piac a tízmilliós helyett. Ám amíg a német-francia vagy éppen belga határon két-három kilométerenként találunk átkelőket, addig a magyar szlovák határon nem ritka a 30 kilométeres távolság két határállomás között. Ezen mindenképpen változtatni kell, ha valóban Kárpát-medencében gondolkozunk!

- Ha jól tudom, az ön élete is ezer szállal kötődik ehhez a térséghez.

- A dédapám Csehországban született, szabóként érkezett Bécsbe, ahol aztán izzógyártással foglalkozott. A nagymamám viszont szlovén, édesapám pedig egy magyar cégnél, a Tungsramnál dolgozott. Ez a térség mindig is így működött, s a jövőben is szükségünk lesz egymásra!