Gazdaság

2010.08.27. 02:29

A kötelező tagság mellett

Budapest - A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara nagy várakozásokkal tekintett a kormányváltás elé, bízva az új kormány ígéretében, hogy megteszi a hazai vállalkozások számára legfontosabb gazdaságélénkítő és tehercsökkentő lépéseket. Parragh Lászlót, a szervezet elnökét arról kérdeztük, beváltak-e a reményeik az első száz nap után?

Osváth Sarolta

- Konkrétan, a kormány 29 pontjában visszaköszönnek-e a kamara által javasolt intézkedések?

- Számos ilyen tétel is van, például az adócsökkentés vagy a Széchenyi-kártya hitelkeretének felemelése. Ezek az első lépések - mint ahogy a kormányfő is említette -, több lépcsőben kerül sor az intézkedések meghozatalára. Nagyon bízunk abban, hogy a folytatásban megtörténik az adórendszer, az oktatás-képzés, valamint az önkormányzati, az egészségügyi és a nyugdíjrendszer átalakítása is.

- A kamara különösen nehezményezte, hogy az előző kormány az uniós forrásoknak csak elenyésző részét irányította a gazdaságba, az új kormány viszont már bejelentette, hogy átcsoportosítja és főként a kkv-szektorba juttatja a pénzt. Mennyi juthat így például a kkv-knak?

- Az összes uniós forrás 7,8-8 ezer milliárd forintot tesz ki, ennek 80 százalékát már elköltötték , vagyis le van kötve. Körülbelül 1,8-2 ezer milliárd forint szabad pénz van még a 2013-ig tartó ciklusban. A kormány szerint legalább ezermilliárd forintot átcsoportosítanak a gazdaságba. Nem titok, tartok kissé a pénzek elosztására kiépült hazai intézményhálózat közegellenállásától . Félő, hogy azzal találkozunk majd, a kormányzati szándékokkal szemben mit miért nem lehet megcsinálni. Bízom abban, hogy a meglévő politikai akarathoz kellő szakértelem és végrehajtó erő is társul.


- A kamara szeretne több jogosítványt, szó van a kötelező regisztráció bevezetéséről, sőt, a kötelező tagság visszaállításáról is. Van-e erre esély, és mik az indokaik?

- Szerintem hiba volt megszüntetni a kötelező tagságot, nem csak nálunk, a többi rendszerváltó országban is. Az önkéntes kamarai rendszer bevezetése nem kis mértékben külső európai ösztönzésre történt. Véleményem szerint emögött az a törekvés húzódott meg, hogy ezeknek az országoknak a piaca így könnyebben megszerezhető, kézben tartható. Meggyőződésem, hogy ha akkor Magyarországon lett volna egy erős kamarai rendszer, nem alakulhatott volna ki például az a kereskedelmi struktúra, amelyben ekkora túlsúlya van a külföldi kereskedelmi láncoknak. Mindez a hazai beszállítókat, az egyes termelőágazatokat is hátrányos helyzetbe hozta. A politika most már felismeri azt, hogy ha európai országként akarjuk meghatározni magunkat, akkor ehhez európai eszközrendszerrel kell rendelkeznünk. Ha a többi európai országban - Ausztriától Németországon át Portugáliáig - kötelező a tagság, célszerű a modellt adaptálni. A kamara gazdasági önkormányzat, amely hatósági jogosítványokkal bír, és piaci önszabályozást végez, a vállalkozók demokratikus irányításával. Mivel állami hatósági feladatokat valósít meg, szorosan együtt kell működnie a mindenkori kormánnyal, miközben széles körű önállósággal rendelkezik a rendszer működtetésében.

- Gondolja, hogy a kötelező tagság és a vele járó tagdíjfizetés népszerű lenne például a kkv-k körében?

- A tagdíjnak a feladathoz kell igazodnia. Ha a kamarának csak jelképes jogosítványai vannak, akkor a tagdíj is jelképes összeg. Ha pedig a kamara komoly állami feladatokat lát el, akkor vagy megkapja az államtól az ellátásához szükséges forrásokat, vagy a tagoktól kell beszednie, ebben az esetben az állam lemond az adóbevételek erre jutó részéről. Ennek következtében a bürokrácia is jelentősen csökkenne. Számos állami hatóságot, intézményt meg lehet szüntetni, és a kamarai rendszeren belül hatékonyabban, olcsóbban lehetne működtetni.

- A minimális program a kötelező regisztráció?

- Sokan támogatják ezt a megoldást is, de szerintem nem lenne elég hatékony. Regisztráció esetén a kamara működésére nincs a vállalkozónak ráhatása, ezt a jogot csak a tagság biztosítja.

- Akár ez, akár az a változat következik, a kamarai törvényt is meg kell változtatni. Mikor kerülhet erre sor?

- Nem kizárt a 2010 januárja, hiszen a törvénymódosítás benne van a menetrendben , de lehet, hogy szélesebb körű jogalkotási folyamat része lesz, hiszen az állami feladatmegosztás a közigazgatás átalakítását érinti.

"Az élet igazolja majd a döntést"

Az IMF-fel megszakadt tárgyalásokról Parragh László azt mondta, nem lát ebben különösebb problémát, és nem gondolja, hogy emiatt - hosszabb távon - drágább lesz Magyarország fanszírozása. Lehet, hogy átmenetileg néhány hónapig ingadozik a forint árfolyama és a kamatok is drágulnak, de ha az ország a valós reformokat végrehajtja, és meg tudja indítani a gazdasági növekedést, akkor olyan piaci folyamatok indulnak el, amelyeknek köszönhetően olcsóbban fogunk pénzhez jutni. Az IMF-hitel egyáltalán nem volt olcsó. Az elnök optimista e téren, szerinte az élet hamar igazolja a kormánynak ezt a lépését: a kötvényeladásokon máris látszik a pozitív hatás.

Ezek is érdekelhetik