A védő, Lang Ádám elképesztő tudású játékosokkal harcolt az elmúlt években

A 2016-os Eb-t követően szerződött a francia élvonalba, azóta külföldön keresi kenyerét, játszott a román bajnokságban, Kolozsváron, a CFR Cluj együttesében, 2019 nyarán igazolt Nicosiába, ahol kiválóan érzi magát családjával, nejével, valamint három gyermekével. Legnagyobb fiával, a három éves Zalánnal érkezik az interjúra, mozgékony kisfia a beszélgetés közben többször jelzi, induljanak már a sportboltba, ugyanis édesapja előzőleg megígérte neki, megkapta élete első futballcipőjét. „Mikor végzünk már, vegyük meg a cipőt!” – nyaggatja édesapját.

Lang egy évet töltött a román élvonalban, ahol nem a tervek szerint alakultak a dolgai. Május végén zárult a pontvadászat a keleti szomszédnál, túl sokat nem akart várni, június végén írt alá az Omoniához.

- A CFR együttesében jól indult minden, a bajnok és kupagyőztes együtteshez igazoltam, folyamatosan lehetőséget kaptam, végig játszottam. Aztán márciusban a korábbi, ismert futballista, Dan Petrescu lett a vezetőedző, gyorsan nyilvánvalóvá tette, nem számol velem, felültetett a tribünre, ez egyértelmű üzenet volt. Az edzőcsere idején is vezettük a tabellát, a nemzetközi porondon sem szerepeltünk rosszul, a Román Kupában elődöntőig jutottunk. A még két évig érvényes szerződésemet a szezon végén felbontottuk. A képviseletemet ellátó ügynökség jelezte, a ciprusiak ajánlatot tettek, ami nem hangzik rosszul, érdemes lenne elgondolkodni rajta. Nem tárgyaltunk hosszasan, viszonylag gyorsan megegyeztünk. Előzőleg Cipruson nem jártam, különösebb információim nem voltak a bajnokságról, a szigetről. Az, hogy ide szerződtem, új kalandot jelentett, a döntésemben komoly szerepet játszott, hogy a Manchester United korábbi játékosa, Henning Berg lett az edző, akivel Fehérváron együtt dolgoztam, a Vidiben. Mindössze három hónapot, az Európa-bajnokság után került Fehérvárra, a nemzetközi porondon és bajnokikon is szerepeltem nála, a kupában a szerb Cukaricki Beograd és a moldáv Petrocub Hincesti együttesét legyűrtük, aztán nagy csatában estük ki a dán Midtjylland ellen. A francia élvonalba, az FC Dijon csapatához szerződtem.

Berg két és fél évet dolgozott Nicosiában, kétszer végeztek az élen, az első szezon a világjárvány miatt – ahogy másutt – itt sem ment végig, amikor az idényt lefújták, az Omonia ugyanúgy 46 ponttal rendelkezett, mint az Anorthosis Famagusta, Langék az ősszel a Bajnokok Ligája selejtezőjében indultak. A következő szezonban hivatalosan is megkoronázták őket, öt pont előnnyel előzték meg az Apollon Limassol együttesét.

- Minden évben kilépünk a nemzetközi porondra, először a BL-selejtezőt követően az Európa-liga csoportkörében szerepeltünk, tavaly a Konferencialiga csoportkörében voltunk érdekeltek, most ősszel pedig megint az Európa-ligában bizonyíthattunk. A 2021-22-es bajnoki idényben nem jutottunk be a rájátszásba, a csalódást keltő 7. helyen zártunk, azonban a kupát megnyertük. Henning Berget márciusban felállították, a kupa negyeddöntője előtt, kiestünk a playoffból, ez volt a választóvonal, az egy évvel korábban a skót Celtic gárdáját irányító, északír Neil Lennon ült a kispadunkra. Játszott a Manchester Cityben, a Leicester Cityben is, a brit stílust képviseli. Kemény, megköveteli a munkát, ahogy Bergnél, nála is folyamatosan szóhoz jutok. Az elején a Pafos kicsit elment a mezőnytől, most az APOEL vezet, mi a hatodik helyen tanyázunk. A korábbi évek eredményei után a cél a klubnál a nemzetközi szereplés kivívása, természetesen a bajnoki címről sem mondtunk le. Az alapszakaszban az első hat között kell zárnunk, aztán a rájátszásban küzdeni az aranyért. Honfitársam, Gyurcsó Ádám az AEK Larnacát erősíti, ők is ugyanazokért a célokért küzdenek, mint mi. Egy éve nagyszerű őszt produkáltak, azonban a tavaszra elfogytak, ezért nem nyerték meg a bajnokságot. A korábbi idényekben is így jártak, januártól nem tudták megismételni a korábbi teljesítményt.

A 29 éves futballista azt mondja, közel egy évtizedet még eltölthet a futballpályán. Soha nem volt sérülékeny. „Úgy gondolom, az izomsérülések megfelelő felkészüléssel, odafigyeléssel elkerülhetőek, az ízületem, a térdem soha nem sérült meg, mint ahogy nem tört el a bokám, amiben persze van szerencse is. Egy futballistánál bármi elszakadhat, a komolyabb bajok eddig elkerültek, remélem, ez így is marad. A testem és az elmém bírja, lehet, közel a negyvenhez még futballozom. Ez a tervem. Nemrég hosszabbítottam meg a szerződésemet, 2025 nyaráig, addig biztosan maradok, ha lehet, tovább is. Kimondottan szeretünk itt élni, nagyszerű a klíma. A nyári hőség kicsit zavaró, akadnak klubok, akik ilyenkor kora délelőtt, szinte reggel edzenek, mi az esti órákban.”

Az első évet Nicosiában töltötte a nejével, aztán Larnacára költöztek. A távolság a főváros és a tengerparti település között nem jelentős, negyven kilométer, fél óra alatt odaér.

- A fővárosban nagy a forgalom, közben jött Zalán - aki már itt született - rövidesen három esztendős lesz, Olivér másfél éves, a legkisebb gyermek, a lányom, Flóra pedig két hónapos. Úgy gondoltuk, ha van rá lehetőségünk, érdemes a tengerparton élnünk, kimondottan jó döntés volt. Ami fontos, az Omonia edzőközpontja közel van, a település déli részén, ha tréningre megyek, nem kell átautóznom a fővároson, ezzel is időt nyerek. Az a csapattársam, aki a belvárosban él, nem ér oda előbb, mint én, Larnacából.

A veszprémi gyerekévek kerülnek szóba, Lang meglepő módon úszónak készült, 11 éves koráig szelte a habokat a medencében. A családjában nem futballozott senki, ő kimondottan tehetséges úszónak számított. Leginkább gyorsan voltak jó eredményei. Amikor közbevetem, hogy a szintén bakonyi hosszútávúszót, az olimpiai ezüstérmes, Rasovszky Kristófot biztosan megverné a jelenben is, azt mondja, ez kizárt, hosszabb távokon nem volt erős.

- Azt nem mondom, hogy a korosztályom legjobbjai közé tartoztam, de sok versenyen indultam, 50 és 100 méteren, teljesítettem jó időket. Küzdelmes időszak volt, általános iskolásként napi kétszer edzettünk, reggeli, iskola előtt és után, valamint jártam futballozni is. Jó időben az utcában lakó srácokkal futballoztunk, hétvégente különösen. A veszprémi futballklub nyári tábort indított, Kelemen Miklós vezetésével, ahol én is részt vettem, 10 évesen. Egy évig együtt űztem az úszással, a futballszakemberek azt mondták, látják, tele vagyok energiával, konyítok is hozzá, jelezték, érdemes lenne komolyabban csinálnom. Ott maradtam, a helyi utánpótlásban futballoztam, serdülőben és ifiben, 15 évesen pedig az NB III-as Veszprémben bemutatkoztam, Orbán Tamás és Pető Tamás irányította a felnőtteket. Feljutottunk az NB II-be, ahol másfél évet fociztam, leérettségiztem, majd Győrbe kerültem, az ETO-hoz. Csertői Aurél volt a vezetőedző, amikor az előszerződést aláírtam, leszerződtettek, mikor megérkeztem, már Pintér Attila volt a szakvezető. Viszonylag gyorsan bemutatkoztam, mert sérülések miatt többen kidőltek, megvolt az önbizalmam, viszont akadtak hibáim, kétszer rontottam, mindegyikből gól született, a kispadon találtam magam. A tréner látta, nem kezeltem jól, zavartak a hibák, nem voltam magabiztos. Az első, felnőtt idényemben négyszer léptem pályára, bajnokok lettünk, van aranyérmem, de én nem tekintem magam annak, mert alig játszottam. A következő felkészülésnél jól ment, több védő megint kidőlt a sorból, jól ment a játék, ott ragadtam, válogatott lettem. Jól éreztem magam, szerettem a klubot, a várost, ezüstérmesek lettünk, a DVSC ugyanúgy 62 pontot szerzett, jobb gól különbségével előzött meg bennünket. Az elvesztett aranyat zavart, de az ezüstnek mégis örültem, mert ahhoz hozzá tudtam tenni. Aztán következett a csőd, ha az nincs biztosan maradtam volna a Rába-parton.

Azonban jött az összeomlás, Lang pedig elfogadta a nagy terveket szövögető Videoton ajánlatát. Ami szintén jó döntésnek bizonyult.

- Fejér megyében is remekül ment minden, a bajnokságban folyamatosan játszottam Juhász Roland és a brazil Vinicius társaságában. Csapattársam volt Gyurcsó Ádám is, akivel akkor is sok időt töltöttem együtt, ahogy most, Cipruson is. A válogatottban a 2015-16-os szezonban játszottam szinte az összes selejtezőn, valamint az Eb-n, mindegyik mérkőzésen, az osztrákok, az izlandiak, a portugálok és a belgák ellen is végig a pályán voltam, egyetlen percet sem hagytam ki. Élő szerződésem volt a Vidivel, a kontinensviadal után vártam a külföldi lehetőségeket, de nem jött. Úgy tűnt, maradok Fehérváron, az átigazolási időszak utolsó napján beesett az FC Dijon, néhány óra alatt lezajlott minden, három évet írtam alá. Az Eb-t láttak a franciák – mint később kiderült, jó ideje figyeltek -, valamint a szezon kezdetén, a Debrecen ellen két gólt szereztem, 5-1-re nyertünk, ami megint jól jött. Zajlott a nemzetközi kupa is, kivásároltak, egymillió euróért. Az első szezonban, januárig végig a pályán voltam, aztán kevesebb lehetőséghez jutottam, bennmaradtunk, a következő félévben nem ment annyira, játszottam a klub második csapatában is, félévkor kölcsönben mentem Nancyba, a második ligába. Visszatértem, Dijonban közölték, nem vagyok a jövő embere, szerződést bontottunk, Kolozsvárra igazoltam. Onnan vezetett az utam Ciprusra.

Azt mondja, a francia liga nem véletlenül szerepel a világ négy, legerősebb bajnoksága között.

- Olyan játékosok futballoznak ott, akik gyorsak, erősek, valamint nagyon jól bánnak a labdával. A PSG ellen Edinson Cavanit kellett őriznem, valamint gyakran találkoztam Angel di Mariával. A Lyonban Alexandre Lacazette és Moussa Dembélé volt kulcsfigura, az Olympique Nice együttesében Mario Balotelli, de sorolhatnám a neveket.

Amikor a ciprusi bajnokság nívójáról érdeklődöm, azt mondja, nagyobb tempó, mint a hazai összecsapásokon. Kiegyensúlyozott a verseny, sok, hasonló csapattal.

- A hazai pontvadászatnak nem tesz jót, hogy a Fradi magasan kilóg, egycsapatos a bajnokság, senki nem tudja megszorongatni. Más nem tud versenyezni velük. Cipruson sokáig 12 csapat versenyzett, ezt tavaly bővítették 14-re, lemegy két kör, aztán rájátszás, a bajnoki címért, a nemzetközi kupaindulásért, alul pedig a bennmaradásért. Kiélezettebbek a derbik, 32 mérkőzést rendeznek, otthon a három forduló során 33 derbit, tehát nagy különbség a meccsek számában nincs. Öröm, hogy immár magyar csapatok is rendszeresen ott vannak a csoportkörben, Cipruson tíz éve is minimum egy, a közelmúltban két, momentán, az ősszel három gárda volt érdekelt a nemzetközi porondon. Persze, a szigetországban sem volt mindig minden pazar, az Omoniánál 2018 hozott döntő változást, új tulajdonos jött, átalakította a struktúrát. Néző is van, minimum annyi, mint otthon, a bajnoki meccseken a Nemzeti Stadionban vívjuk, népszerű klubnak számítunk, ha megy a szekér, a bajnokikon 12-15 ezer néző foglal helyet a lelátón. A nemzetközi porondon természetesen telt ház volt. A selejtezőben a belga Gentet oda-vissza megvertük, a csoportkörben a moldáv Sheriff Tiraspollal, a spanyol Real Sociedaddal és a Manchester Uniteddel találkoztunk. Nem sikerült pontot szereznünk, San Sebastianban 2-1-re, itthon az MU ellen 3-2-re, az Old Traffordon 1-0-ra kaptunk ki. A sok néző nem okozott meglepetést, korábban is szerepeltem nagy, telt házas arénákban. Mindkétszer Cristiano Ronaldót fogtam, illetve összefutottam Marcus Rashforddal is. Ronaldo ellen a 2016-os Eb-n is játszottam, ott még nehezebb dolgom volt, akkor volt csúcsformában. Mondjuk most is életveszélyes. Amúgy a ciprusi bajnokságban is vannak remek játékosok, sok a harminc feletti, külföldi futballista. Imádják a focit a drukkerek, nagyon tisztelik a labdarúgókat.

A válogatottban 55-ször jutott szóhoz, Pintér Attila, Dárdai Pál, Bernd Storck és Marco Rossi is számított rá.

- Az elmúlt nyolc évben gyakorlatilag minden összetartáson jelen voltam. Mindig meghívott a néhány hónapot a nemzeti együttes élén töltő belga George Leekens is, de nála egyszer sem játszottam. A négy éve irányító Marco Rossival elért remek eredmények a szervezettségnek köszönhetőek, annak, hogy körültekintően válogat, bízik a stábtagjaiban, az által behívott játékosoknak. Én mindenkinél örömmel jöttem, akkor is, ha gyengébben teljesítettünk, mert gyengébb időszakok is akadtak. Amikor a gyerekek születtek, akkor is megoldottam, hogy a nemzeti együttes rendelkezésére álljak, a nejem nagyon támogató, tudja, mennyit jelent nekem a címeres mez. Természetesen nem örültem, hogy a 2021-es Eb-n csak a padon ültem, egyetlen percet sem töltöttem a pályán. Megértettem a kapitány döntését, jól játszottunk a kontinensviadalon, az eredmények azóta is őt igazolják. Miután 2016-ban megtapasztaltam egy világverseny légkörét, így könnyebb volt ezt most elfogadnom, de természetesen egy sportoló minden meccsen szeretne pályára lépni. A folytatásban is remélem, bizalmat kapok a nemzeti együttesben, az Eb előtt is játszottam az angolok ellen, azóta is ott vagyok a kezdőcsapatban. Végigjátszottam a meccset az olaszok elleni idegenben, az angolok elleni, megnyert összecsapásokat, a németek elleni találkozókat, minden mérkőzésen pályán voltam a Nemzetek Ligájában, végig nagyszerűen teljesítettünk. Komoly esélyünk volt a négyes döntőbe jutásra, azonban itthon kikaptunk az olaszok elleni, ki-ki meccsen. Ott is megvoltak a lehetőségeink, de a sorsdöntő helyzetekből ezúttal mi jöttünk ki rosszul. Aminek örülök, az utolsó két, novemberi válogatott meccsen is szóhoz jutottam, Luxemburgban kezdtem, végig a pályán voltam, itthon, a görögök ellen csereként kaptam lehetőséget. Fontos, hogy a klubomban megy a játék, akad kihívás és terhelés, minden szezonban negyven, illetve közel ennyi mérkőzésen lépek pályára Cipruson.

A mediterrán szigeten nem állt meg a bajnokság a vb alatt, nem sok ilyen ország létezik, de a ciprusi futballvezetők úgy gondolták, mivel a nemzeti együttes nem érdekelt, menjen a pontvadászat. Lang természetesen nézi a vb mérkőzéseit.

- Az edzések miatt a délutáni meccseket nem tudtam követni, de az esti meccseket természetesen megtekintem. A braziloknak drukkoltam, nagyon jó játékosokkal rendelkeznek, de a negyeddöntőben elbuktak a horvátok ellen. Kedvenc együttesem nincs, mivel két évet töltöttem Franciaországban, természetesen nekik drukkolok a fináléban. Szerintem esélyesebbek, mint az argentinok, jobb csapattal rendelkeznek. A vb-től jó meccseket vártam, amit nem feltétlenül kaptam meg. A csapattársakkal természetesen beszélünk a katari világbajnokság történéseiről, de nincs őrület.