Horogkereszt a sörösüvegen és a kocsmafalon?

- Ezen a sapkán, amit a fiam viselt azon az ominózus napon az iskolában, s amit a Festetics-kastélyban vettünk, semmi olyan nincs, ami az önkényuralmi jelképek kategóriájába tartozna. Látható rajta a magyar címer és Nagy-Magyarország sziluettje, oldalt pedig a történelmi árpádsávos zászló. Azzal, hogy a fiam a kedvenc sapkájában ment iskolába, nem hiszem, hogy bármilyen törvényt sértettünk volna - mondja Csibi József, annak a másodikos fiúnak az apja, aki az osztályfőnöktől és az iskolaigazgatótól beírást kapott a sapka miatt. Az apa szerint a fiú nem is érti, miért kapta a beírást, ám  úgy gondolja, ez a bélyeg örökre rajta maradt volna a fián az iskolában, ezért döntött úgy,  átíratja őt egy másik intézménybe. 

Csibi József az ominózus sapkát és az üzenőfüzetet mutatja
Fotó: Nagy Norbert

Pokrovenszki László, a Tóvárosi iskola igazgatója saját bevallása szerint nem volt könnyű helyzetben, amikor a döntést meghozta: - Elismerem, hogy az üzenőfüzetbe írásnál hiba történt, mert a problémát jelentő jelképeket "önkényuralmi jelképeknek" nevezte a szülőknek szóló kérés, holott ezek nem azok. A döntésemet azonban ez a vita nem változtatja meg. A legfontosabb kérdés, hogy ez a sapka megfelel-e az oktatási törvénynek, a világnézeti semlegességnek. Úgy döntöttem,  a nemzeti színű szalag kivételével ezek a jelképek így együtt, pártpolitikai hovatartozást tükröznek. Meggyőződésem, hogy az oktatási törvény szellemében jártam el, sajnálom, hogy a szülővel nem személyesen beszéltem meg az értelmezésemet  mondta az iskola igazgatója, aki szeretné, ha a szülőkkel  személyesen is beszélhetne. Véleménye szerint ezt a kérdést Gál Péter (Jobbik) használja fel politikai célra, aki országos ügyet csinált belőle. Lapunk kérdésére Gál úgy fogalmazott, azért tette szóvá az ügyet, mert az igazgató évszázados magyar jelképeket nevezett önkényuralmi jelképeknek, s ezt nem szabad tűrni. Mint mondta, az árpádsávos zászlónak például a katonák is tisztelegnek, amikor az ünnepeken behozzák a történelmi zászlókat. Az ügyben a város jegyzője vizsgálatot indított, s ezt a humán szolgáltatási főosztálynak kell lefolytatnia.

Az önkényuralmi jelképek használatának tilalma időről időre vita tárgya, a többség legtöbbször világnézete szerint változtatna a gyakorlaton. 

A tiltó törvény megszületése annak idején egyike volt a rendszerváltás vívmányainak, a kezdeményezők szerint a történelem  már csak az áldozatok számának okán is  egyenlőségjelet tett a két totalitárius diktatúra, a kommunizmus és a fasizmus közé.  A gyakorlat azonban rendszeresen vitákra ad okot, s ezek sorában elsősorban nem történelmi,  hanem politikai érvek sorakoznak. A  paletta jobboldalán azt nehezményezik, hogy a mindennapokban  tetten érhető a kétféle mérce, hiszen  nehezen lenne elképzelhető, hogy hazánkban sörösüvegen vagy szórakozóhelyen  horogkeresztek,  esetleg  nyilas jelképek virítsanak, míg a vörös csillag  mindkét esetben megtűrt (utóbbira  van példa Fehérváron is). A baloldal többnyire azzal érvel, hogy a vörös csillag nem csak a diktatúrának, hanem a nemzetközi munkásmozgalomnak is jelképe, s mint ilyen, nem lehetne tiltható.
A legutóbbi, nagy nyilvánosságot kapott ügy a munkáspárti Vajnai Attiláé. Őt a Fővárosi Bíróság marasztalta el jogerősen - a vörös csillag viseléséért -, de az érintett a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult. A grémium úgy döntött, a szólásszabadság jegyében  politikai véleménynyilvánításnak tekinthető a vörös csillag viselése, a szimbólum használata elfogadható lehet, mert  a jelkép sokféle jelentéssel  bír.   A bírák  arra  nem gondoltak, hogy a horogkereszt ugyancsak ilyen:  Indiában például a Nap  és a szabadság jele. Európa boldogabbik felén nyilván más fáj, például az iszlám fejkendő, tehetjük hozzá.           

Nem ez az egyetlen eset, amikor a jelképek, és azon belül az önkényuralmi szimbólumok megosztják a közvéleményt: Kosaras Péter Ákos, a tordasi iskola igazgatója korábban a budakeszi Prohászka Ottokár Katolikus gimnázium igazgatóhelyetteseként dolgozott, ám 2007-ben az internetre olyan kép került fel róla, melyen SS-egyenruhában volt látható. A tanár az ügy kirobbanást követően azt nyilatkozta, az egyenruhát egy hagyományőrző hadijáték keretében vette fel. Ezután és ennek ellenére felmentették a beosztásából. Később aztán a tordasi iskola igazgatójává választották, ahol azóta is dolgozik.
- A Büntető törvénykönyv szerint hazánkban öt szimbólum tartozik a tiltott önkényuralmi jelképek közé: a horogkereszt, az SS-jelvény, a nyilaskereszt, a sarló-kalapács és az ötágú vörös csillag. Ezek terjesztése, nagy nyilvánosság előtti használata és közszemlére tétele büntetendő, kivéve, ha ezek ábrázolása ismeretterjesztő, tudományos vagy művészeti célokat szolgál - mondta lapunknak Unger Zsolt ügyvéd, aki szerint így egy hagyományőrző egyesület SS-ruhában történő bemutatója, vagy egy történelemórára bevitt sarló és kalapács szimbólum sem büntetendő. Hasonlóan nem büntethető az, amikor egy vendéglátóhely falát ilyen jelképekkel dekorálják, hiszen ennek semmi köze az adott eszme terjesztéséhez. Ugyancsak alaptalan egy vörös csillagot a címkéjén viselő külföldi sör esetében eljárást kezdeni, hiszen ez a szimbólum a termék hazájában nem számít önkényuralmi jelképnek.
Általánosságban elmondható, akkor ítélhető el tiltott önkényuralmi jelkép használatának vétsége miatt valaki, ha ezeket öncélúan, a jelképek népszerűsítésének, illetve a jelképekhez kapcsolódó ideológiák ébrentartásának szándékával teszi. Az Európai Unióban egyébként sincs egységes szabályozás az önkényuralmi jelképekről és azok használatáról, a kérdés a nemzetek hatásköre. És végül egy érdekesség: Finnországban a köztársasági elnök hivatalos zászlajában a mai napig szerepel a horogkereszt. Igaz, stilizált formában.