Földvita: a kialakult helyzetért az értelmiség is felelős - vélik a gazdaszervezetek

Szombaton Budapesten a Magyarok Házában tartotta V. Országos Értekezletét a Történelmi Alkotmányunkat Helyreállító Szövetség (TAHSZ). Az országos konferencia egyetlen napirendje a földkérdés volt. A rendezvényen, ahol  a vitatott földügyek, azaz az állami földek bérbeadása körüli anomáliák is komoly szerepet kaptak, több megyei közszereplő  - Tamási Béláné, a Fejér Szövetség - Összefogás a Magyar Földért és Vidékért Egyesület elnöke és Ács Sándorné, az Élőlánc Magyarországért Mozgalom egyik vezetője - komoly szerepet kaptak.

Tamási Bélánéval a rendezvény előtt sikerült beszélnünk. A mezőgazdasági vállalkozásokban is érdekelt szakember, aki korábban  a Magosz megyei elnöke volt, igen keserűen  nyilatkozott azokról a földügyekről, amelyek miatt januárban Ángyán József államtitkár - aki szerint nem a helyben élő gazdálkodók, hanem oligarchák kapták meg bérbe az állami földeket -, lemondott. - Az állami földalap alapötlete jó volt, hiszen  a szétaprózott birtokok egyesítése, a fiatal gazdák földhöz juttatása és az idősek életjáradéka   fontos ügy, de el sem tudtuk volna képzelni, hogy erre használják, amire most  - mondta.  Ángyán József helyesen látta, hogy a  mezőgazdaság és vidék fő ereje a farmer típusú, részben bio-termelést is folytató  családi gazdálkodás lehet, itt lépnek be az "oligarchák", akiknek ez a modell nem igazán tetszik -  tette hozzá.
Szavaiból kiderült: a most földhöz jutott új földesurak számára a nagy üzlet  a födmoratórium lejárta lesz, hiszen bérlőként elővásárlási joggal rendelkeznek majd, de az is hatalmas gazdasági előnyt jelent - generációk jólétét alapozhatja meg - hogy  a 2013-tól életbe lépő, új típusú uniós földtámogatás bázisa az  a földterület lesz, amivel az igénylő 2013-ban rendelkezik. Tamásiné, aki - mint mondta - minden lehetőséget megpróbált, s levelet írt a miniszternek,  a kormányfőnek és minden lehetséges fórumon felszólalt, többszöri, jogorvoslati terveiket  firtató kérdésünkre csak annyit mondott: remélik,  a kormánypárt vezetői rájönnek, hogy nincs ez így jól, s "visszacsinálják" az egészet.


- Állampolgárként én is visszatetszőnek tartom, hogy olyanok nyertek a föld-pályázaton, akik nem az adott területre valósiak, gyakran nem is ott élnek - mondta kérdésünkre Raskó György agrárközgazdász, egy lajoskomáromi vállalat vezetője. Az Antall-kormány földművelésügyi tárcájának közigazgatási államtitkáraként ismert, több mezőgazdasági nagyüzemben is vezető pozíciót betöltő szakember, aki  a "farmergazdaságok" híveinek szemében - ahogy az szavaikból kiderült - az egyik "fő ellenség", árnyaltan fogalmazott. - Az én elvem az, hogy minden olyan kezdeményezés, ami állami földek hosszú távú haszonbérletbe adásával az életképes birtokméret eléréséig ad támogatást vagy preferál bizonyos vállalkozói köröket - gondolok itt a családi gazdaságokra - nagyon helyes dolog.  A több száz hektár fölött már nem ilyen támogatást kell adni, ott piaci alapon kell működnie  a dolognak. Ezt a 67 ezer hektárt, ami most állami földként szabad és bérbe adható volt, kizárólag arra használnám, hogy életképesség alapján adnék földeket egyéni vállalkozóknak, csak egyéni gazdáknak - mondta.

- Az ominózus   67 ezer hektár a magyar mezőgazdaságilag hasznosított terület alig 1 százaléka. Óriási feneket kerítünk neki. Aki a városban él vagy nem is meri a mezőgazdaságot, azt hiszi, hogy itt valami nagy programról van szó, pedig ez valójában egy jelképes ügy. Ha ezt a 67 ezer hektárt úgy osztjuk el, hogy azon belül nagy vállalkozók kapják meg a felét, akkor máris csak 30 ezer hektár körül marad arra, hogy a kis gazdáknak menjen. Ahhoz, hogy egy kis gazdaság érdemben tudjon a pozícióin javítani, 15-30 hektár mindenképp kellene neki pluszban. A maradékból már csak 2 ezer egyéni vállalkozót tud a kormány helyzetbe hozni. Ez ahhoz képest, hogy Magyarországon ma közel 650 ezer mezőgazdasági háztartás van, s 336 ezren 1 hektárnál kisebb területen gazdálkodnak, tényleg jelképes - mutatott rá a szakember, aki szerint mindeközben a magyar mezőgazdaságnak nem ez az igazi problémája, hanem a szervezetlenség és a teljesítmény-deficit. Ehhez képest harmadlagos tényező, hogy ezeket a földeket kinek adták bérbe.