Maguk alatt vágják a fát a cégek: a technológia fontosabb, mint a munkavállaló

A huszonegyedik században a munkavállalónak mernie kellene feltenni azt a kérdést, hogy ő van a cégért, vagy a cég őérte. Nasztanovics Ferenc, a HR aktuális nemzetközi kérdéseiről tartott előadásában erről is hallhattunk.

Lovász Lilla

A hetvenes évekig a vállalatok az emberi erőforrásra mint "kiadásra" tekintettek. Ám ahhoz, hogy egy cég termelni tudjon, szüksége van a humán tőkére. A mai magyar szemlélet szerint a munkavállaló saját  erőforrását adja el a munkáltatónak, amiért fizetést kap. Az  ritkán merül fel, hogy a szervezeteknek a dolgozói elégedettséggel és tudásmenedzseléssel is foglalkozniuk kellene, nem csak azzal, hogyan lehetne több hasznot húzni a munkavállalóból - mondja Nasztanovics Ferenc, aki 175 magyar cég adatait vizsgálva összegezte véleményét a Kodolányi főiskolán nemrégiben tartott előadásán. 



- Ki kell mondanunk, ha napi egy-másfél órát utazunk a munkahelyünkig, ott mondjuk 10-11 órát dolgozunk, majd újabb egy-másfél órányi utazás után fáradtan hazaérve másnap kezdhetjük elölről az egészet, nem biztos, hogy a 67 éves nyugdíjkorhatárt elérjük - véli Nasztanovics Ferenc.
- Az emberi erőforrás hatékony felhasználása nem a kizsákmányolásban rejlik. A dolgozó által termelt haszon egy részét vissza kellene forgatni a munkavállalóba. Tréningekkel, képzésekkel fejleszthető a humán tőke, s az erre fordított pénz meg is hozza a gyümölcsét.
- Ha a munkavállalót képessé teszi a szervezet arra, hogy jobb minőségű munkát végezzen, abból az adott szervezet profitra tehet szert. A minőségi munkáért több fizetést kell kapnia a munkavállalónak, ám ha jobbak lesznek az életkörülményei, jövedelmét értelmesebben költheti el. Ebből ismét a cége profitál, hiszen a boldogabb dolgozó jobban teljesíti a feladatait.
 
A jelenlegi válságos időszak nem kedvez senkinek. Azonban, ha a szervezetek az anyagi gondoktól a munkaerő elbocsátásával próbálnak megszabadulni, valójában maguk alatt vágják a fát:
- Az emberi tőkét nem lenne szabad csak úgy eldobni. Amikor a válság véget ér, szükség lesz a most elbocsátottak munkájára. Az újak felvétele is egy megoldás, ám a nehéz időben megtartott munkaerő lojálisabb lesz a cég felé, nagyobb igyekezettel képviseli annak érdekeit, mint a frissen felvett kezdők.
Az előadásból kiderült, az elmúlt évtizedekben az úgynevezett technológia sok világviszonylatban elterjedt. 
- A vállalatok nagyságrendekkel többet költenek  az informatikai és technológiai újításokra, gépekre, szoftverekre, mint az emberi erőforrásra. Egy kutatás szerint 1974 és 2001 között az USA-beli cégek információtechnológia fejlesztésre akár ötször annyit fordítottak, mint a munkaerő minőségének javítására. Ez sajnos hazánkra kimondottan igaz. Ráadásul nálunk elterjedt az a gyakorlat, hogy a munkáltató kész munkaerőt hajlandó csak alkalmazni. Képzésekre, tréningekre tehát egyáltalán nem akarnak költeni.
 A cél a humán tőke forradalma lenne, fogalmazott előadásán Nasztanovics: folyamatos tanulási lehetőséget,  előrelépést kellene biztosítani a munkavállalóknak, akik ezáltal a cég növekedését, fejlődését is biztosítanák. Sajnos ettől a szemlélettől a legtöbb hazai vállalat még távol áll.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!