Tojásremekek a húsvétra készülve - a böjt szelídít és csendesít

A teremtésmítoszok egy csoportja a világ keletkezését, mint tojásból történő  megszületésként írják le.  Az  életet hordozó csíra a kozmosz jelképe is. A héj két fele a felső és az alsó égboltot,  vagy az eget és a földet,  a sárgája a Napot, a fehérje a Holdat jelenti. Egyik erdélyi népszokásban húsvétkor tojást dobáltak az égre annak emlékére, hogy egykor Tündér Ilona tojta a Napot... A tojás olyan téma, amit napokig lehetne hímezni, hámozni, kimeríthetetlen tartalmakat, szimbólumokat, szokásokat  hordoz.  Többek között ezért vállalkozott rendezvénysorozatra az FMMK, meghirdette az Országos Tojás Triennálét, a receptpályázatot,  valamint a tojásdíszítők találkozóját. Felhívásukra az ország minden szegletéből, Erdélyből meg Szlovákiából is érkeztek hímes tojások. A színe-javából kiállítást rendeztek az aulában, ahol a Fejér megyei alkotók írott, festett, batikolt tojás-költeményei is láthatók.

 Szombaton délelőtt  bemutatókban gyönyörködhettek a kézművesek, a népművészet mesterei és az érdeklődők. A hölgyek karéjában egy férfi is bemutatkozott, Koszpek József, a világrekorder tojáspatkoló. Délután izgalmas előadások gazdagították,  kerekítették   a tojás-világot és  a közönség tudását a húsvéti hagyományokról.  Lackovits Emőke veszprémi néprajzkutatótól többek között megtudtuk:  a böjt az önuralom, az önmegtartóztatás, az önjavítás próbája.  Ilyenkor a természet megszelídül, lecsendesedik,  a test megzabolázása is jótékony.  Minél inkább virágzik a test, annál inkább gyengül a lélek, és megfordítva, állítja egy bölcs mondás. A böjt az  őszinte bűnbánat és vezeklés ideje  is.  Ilyenkor nem csak a gyomornak kell böjtölnie,  a szem, a fül, a nyelv méregtelenítésére, csendesítésére is törekedni kell.  A fehérnépek  beszéd-szilenciumainak bizonyára nem csak az  égiek, a földi  férfinép is örült.  Gelencsér József néprajzkutató térségünk húsvéti szokásait járta körbe. Több más között  elmesélte: errefelé is szokás volt, hogy a lányok férfi alsóneműt tettek a párnájuk alá, a férfiak pedig női fehérneműt, és reggelre  megálmodták a jövendőbelijüket. Ami nem csoda, hiszen a böjtös gyomruk üres volt, ám a szívük, az eszük tele volt azzal, akire sokat gondoltak, akit szerettek. Lackovits Emőke olyan  szokás-variációt hallott, amely  szerint nem a párna alá került az alsó holmi, hanem a lányok gatyában, a fiúk pedig bugyiba bújva szenderültek álomba.

Kósa Klára szentendrei néprajzkutató,  Benkó Pál  füleki tanár és az esztergomi Bércziné Szendrő Csilla, a népművészet mestere remek előadásokkal színezte a gazdag témakört.     Díjakat adott át  Juhász Zsófia  igazgató és  a rendezvény mindenese,  Kommendó Gabriella.  Hímes Tojás-díjat kapott lapunk kulturális rovata.  A recept-pályázat legjobbjai között  szerepelt  Szendrő Csilla,  aki főleg böjtös recepteket hozott. A zakuszka-variációk és szegények tésztájának az elkészítési módját Erdélyben gyűjtötte. A bodajki  Daru Péternét, és a  csókakői Polinger Mihálynét is díjazták. A tojásköltemények  készítői közül kitűnt Ágoston Endréné,  Ádámné Balogh Ildikó,  Noé Kornélia és  Uhljar Mátyásné.