Hogyan lehet kitűnni? A tehetség nem garancia a sikeres életpályára

Székesfehérvár - A napokban tartották a gyermekvédelmi napok programjait a megyében. A programot hat évvel ezelőtt indították el Deresné Tanárki Mária, a Fejér Megyei Önkormányzat Gyermekvédelmi Központjának igazgatója kezdeményezésére.

Miskei Anita

  A gyermekvédelmi napok programjain részt vevők célja, hogy esélyt teremtsenek a nevelőotthonokban, lakóotthonokban, vagy nevelőszülőknél felcseperedő gyermekek számára is. Esélyt az önálló életre, s arra, hogy a társadalomban megtalálják helyüket. Ma a megyében 773 ilyen gyermek, fiatal van. Nem csak a hátrányos helyzetűek vannak ma veszélyben. A társadalmi elvárások, a család szerepének leértékelődése, az elszegényedés mindenkit veszélyeztet. Ebben a társadalmi környezetben próbálnak a szakemberek segíteni, támogatást nyújtani, s helyt állni. 

A halmozottan hátrányos helyzetű emberek közül kevesen keresik a valódi kitörési lehetőséget. S azok sem bizonyosan lesznek sikeresek, akik igazán megdolgoznak azért. Erre bizonyíték Mendi Rózsa pszichológus története.

- Megtapasztaltam már, mit jelent a személyes életben a hátrányos helyzet, esetemben a roma származás. Hiszen hátrányos helyzetűnek ma Magyarországon nem csak a romákat tekinthetjük, hanem az időseket, a fogyatékkal élőket, vagy éppen a munkanélküliséggel sújtott falusi környezetben élőket. Nem roma származásom, hanem szüleim tanítottak meg arra, miként értékeljem magam, s másokat. Édesanyám 16 éves volt, amikor születtem. Ez lehet, hogy későinek számít a cigányság körében. Édesapám is csodabogárnak számított, hiszen technikumot is végzett, tehetséges ember volt. Mindketten elszakadtak saját közösségüktől, gyökereiktől, s előbb Budapesten, a nyomortelepen, majd egy szükséglakásban éltünk. Ebben az egy szoba, konyhás lakásban tanultam, s szereztem meg jeles eredményű főiskolai diplomámat. Szüleim értékekkel töltötték meg életemet, személyiségemet, szemléletemet. Később, már egyedülálló két gyermekes édesanyaként egyetemi végzettséget is szereztem. Nem volt könnyű, a gimnáziumban s a főiskolán is egyedül voltam kreol bőrű. Akkoriban ez ritkaság volt. Ne feledjük, halmozottan hátrányos helyzetűnek számítok, roma vagyok és nő. Ráadásul ma már 51 éves! Arra tanítottak, a tanulás, a kemény munka és a személyes értékek alapján ítéljek, erre neveltem gyermekeimet is. Ennek ellenére tragédiák sora árnyékolta be életemet, s ma ismét újra fel kell építenem azt, választás előtt állok, munkanélküli lettem - mesélte megdöbbentő nyíltsággal történetet Mendi Rózsa pszichológus. Hangsúlyozta, mindezt nem azért mondja, hogy sajnálják, hanem azért, hogy rámutasson az élő sztereotípiákra, s arra, hogy a sikert nem adják könnyen, ráadásul az nem állandó. Legyünk bár hátrányos helyzetűek, vagy sem, egy szerencsétlen helyzetbe épp úgy bele lehet ragadni, mint a kátrányba, ami nehezít minden előrelépést. Sőt, a segítők is beleragadhatnak.

- A sikerességre nevelésben, a  tehetség kibontásában a legnagyobb segítséget azonban mégiscsak az iskola nyújthatja - mondja Lángfalvy Péterné, a Hétvezér Általános Iskola igazgatója, akinek az alapelve, hogy a hét-tizenegy éves diákokat minél többfajta lehetőséggel kell megismertetni, aztán majd kiderül, hogy mihez van tehetségük és nem utolsósorban kedvük. A tálentum ugyanis önmagában nem elég, motiváció, szorgalom ugyanúgy szükségeltetik ahhoz, ha a diák ki akar tűnni az átlagból. Ehhez viszont olyan szülőkre van szükség, akik támogatják gyermeküket abban, hogy eljárjon a különféle szakkörökre, versenyekre. Az iskola igazgatója szerint ez nem elsősorban anyagi helyzet kérdése, ugyanis léteznek olyan iskolai alapítványok, amelyek például a matek- és egyéb versenyek nevezési díját kifizetik a tehetséges diák helyett.

- Nemrég például olyan tehetséges, ám igen szerény anyagi körülmények között élő diákunk is volt, akinek az iskola vett számítógépet, hogy tehetségét valóban képes legyen kibontakoztatni. Ő például kilencedikes korában letette a középfokú angol nyelvvizsgát. De erről szólnak a versenyeink, és például az is, hogy a zeneiskola tanárai délutánonként kihelyezett képzést tartanak nálunk. És akkor még nem is beszéltünk a harmadik-negyedik osztálytól induló Észbontogató programunkról, amelynek célja, hogy igazi, kritikus gondolkodásra tanítsuk meg a gyermekeket - tette hozzá Lángfalvy Péterné. 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!