Győzzük le az Ördögöt!

Mikor jön már a királylááány? - kérdezgette mögöttem hangosan az anyukáját az apró lányka az előadás elején. Egy  két és fél,  három év körüli gyereknek ugyan még talán korai a színházi előadás, de hát  elkísérte a testvérét, és  aztán persze  őt is elvarázsolta  a mese, nem bánta, hogy a Rózsátnevető királykisasszony ebben a históriában csak a legvégén mutatkozik előttünk teljes pompájában.
Zsurzs Kati színésznőt hosszú ideig nélkülöznünk kellett, de most visszatért Fehérvárra, hogy ismét színpadra állítson egy kedves darabot, amit  maga írt. Persze,  játszik is a produkcióban,  hiszen a színésznő hihetetlen  pedagógiai érzékkel képes egy kamarateremnyi gyerekcsoporttal beszélgetni, játszani, anélkül, hogy rendbontás előfordulna. Ami   nem kis teljesítmény...
Nem véletlenül mondta nekem Zsurzs Kati a jelmezes főpróbán:  azért ez az előadás a gyerekközönséggel az igazi... Tényleg. Nekünk, felnőtteknek is az a legmulatságosabb, ahogyan és amit a gyerekek mondanak, hol elfogódottan, hol  vékonyka hangjukon  magabiztosan bekiabálva. Azoknak  a gyerekeknek és gyermeklelkű felnőtteknek, akik ismerik a Rózsát nevető királykisasszony meséjét,  azt üzenjük: ez a történet persze, nem az a történet. Zsurzs Kati ugyanis Benedek Elek  sok-sok meséjét felhasználva  kanyarított egy jellegzetes népmesei motívumokkal tűzdelt történetet, amelyben  szintén a (nép)mesékből ismert típusok  vonulnak fel, Ribizke, a szolgálólány,   János, a szolgáló, a Királyfi, és  a Rózsátnevető királylány (Dézsi Éva Darinka).

A darab kiinduló helyzete, hogy a közönség voltaképpen egy Mesemúzeumban jár, ahol Kati, a gondnok (Zsurzs Kati) fogadja a látogatókat, és persze elbeszéli nekik az épület históriáját. A múzeum egykor királyi palota volt,  a kertjében lévő Zengő fa pedig minden órában megszólalt. Ha a király lánya nevetett, léptei nyomán rózsák teremtek, ha sírt, igazgyöngyök peregtek a szeméből. Ám a királykisasszonyt  és a szolgálóját elrabolta a disznó képében megjelenő Ördög, s azóta  Zengő fa is néma... A múzeumban tehát egyenesen egy mese kellős közepébe csöppenünk.  Közben persze, Kati, a gondnok, a gyerekekkel is beszélget, a véleményükről faggatja őket: miért vihette el az Ördög a királylányt? Megette! - kiabálta valaki a premieren.  Más úgy vélte, dolgoztatja a királylányt az Ördög, de akadtak,  akik szerint feleségül akarja venni...
Ám akad egy elszánt Királyfi,  aki felkutatná a királylányt, ha tudná, miféle nyomot, jelet kövessen. A nézőtéren, a székek között  ismét a gyerekek segítségével  megtalálja a rózsás keszkenőt. De a  Rózsátnevető királykisasszony is nagyon várja már, hogy a Királyfi kiszabadítsa. Megkezdődik a királylánykeresés.

A gyerekek  buzgón és lelkesen segítenek. Ha kell, őrt állnak a palota előtt, ha kell, elrejtik a varázstojást, ami segít az Ördög legyőzésében, ha   kell, madarakká változnak és csipognak...  Zsurzs Kati játszótársai fiatal, rokonszenves színészek: egytől egyig hozzájárulnak a pergő játék sikeréhez. Különösen sok feladat hárul a Ribizkét alakító  Schramek Andreára, aki hol bajba került madárként, hol  szomjas öregemberként, hol  fájós lábú kutyaként kér segítséget a Királyfitól (Szilvási Dániel), aki sorra kiállja a próbákat... De persze, ebben a négyszereplős játékban másokra is több szerep jut: Madár Tamás nem csak a megátkozott,  feledékennyé tett  Jánost alakítja, hanem a János képében megjelenő Ördögöt is. A Rózsátnevető királykisasszonyt is elvarázsolták, ezért Dézsi Éva Darinka a legtöbbször Macska képében jelenik meg, így szegődik a királyfi nyomába is...
A népmesék világát  idézi az egyszerű  díszlet és a jelmezek: mindkettő Juhász Kati munkája. A színpad közepén álló  hatalmas, Zengő fa levelei  mintha vert csipkéből állnának: a fa koronája pedig kivetítőként is szolgál: ennek segítségével mesélik el a történet előzményeit...   A jelmezek közül különösen jól sikerült a busóöltözékre hasonlító  Ördög-ruha és a madár pihe-puha tollköpenye. Nagyszerű Walla Ervin muzsikája, kitűnőek a színpadon muzsikáló zenészek, Elemér és Csipike.

A Vörösmarty Színház láthatóan szeretne minden korosztály kedvében járni. Az Óz,  a nagy varázsló után  most ismét olyan előadás született, amely a gyerekek és felnőttek szórakozását egyaránt szolgálhatja.