Ki is az igazi uzsorás? 14 millióval tartoznak a 9,6 helyett

A kérdésre vannak válaszok a kormány részéről és a bankok részéről is, az egyre szorultabb helyzetben lévő adósok mégsem látják a kiutat. Legtöbbjük - köztük a kápolnásnyéki Szabó Mariann - kevesli az intézkedéseket, háborogva kérdezi: ki is az igazi uzsorás? Esetünkben Mariann a büntetőjogi változásokra utalva felháborodott dühében nem az ott érintettekre gondol, hanem a bankokra. Azokra a bankokra, amelyek most a kormánnyal együtt (vagy időnként azzal szemben) keresik a megoldást. Sokan azonban úgy vélik, a megoldáskeresés csak politikai retorika, konkrét intézkedések nélkül.

Szabó Mariann és férje négy éve vettek fel svájci frank alapú hitelt 9,6 millió forint értékben. Az árfolyamfüggő havi részlet 48-55 ezer forint közötti volt, amit bár túlzás mondani, hogy könnyedén, de  nagyobb áldozatok nélkül ki tudtak fizetni. Eszükbe sem jutott akkor, hogy -- Mariann szavaival élve - rövid időn belül mélyrepülés lesz az életük.
- A férjemnek viszonlag jó fizetése volt, aztán egyik nap azt mondta a főnöke, hogy ő a gyenge láncszem. Elvesztette az állását, és hiába keresett, sehol nem talált munkát - idézte fel a problémák kezdetét Mariann. Kissé szkeptikusan tette hozzá: bárki bármit mond, szerinte ma munkát találni vicc kategória. Férje hiába jelentkezett bárhová, hiába ment el állásinterjúkra, alkalmi munkákon kívül sehol nem talált semmilyen lehetőséget.
- Szívesen leülnék az ország vezető politikusaival, és szembesíteném őket a helyzetünkkel, szerintem ha nincs az embernek sógora, komája itt vagy ott, akkor esélytelen a munkakeresésben - háborgott a fiatalasszony.
Ebben a helyzetben ment fel a havi törlesztőrészlet összege körülbelül 90 ezer forintra, amit már nem tudtak fizetni. Nem álltak le, annyit törlesztettek havonta, amennyit tudtak.
- Így viszont hátralékunk keletkezett, ekkor kerestem fel a bankot, hogy valamilyen megoldást találjunk - mondja Mariann.
A történet szempontjából lényegtelen, melyik pénzintézetről van szó, mert amint azt a sajtóhírekből tudni lehet, ha nem is egyformán, de mindenütt nehézkesen kezelik a problémás hiteleket.
- Elirányítottak a pesti központba, onnan visza a fehérvári fiókba, állandóan falnak mentem. Határozottan nem utasítottak el, de érezhetően nem akartak segíteni, egyszer még meg is fenyegettek, mondván: elárverezik a házunkat, ha nem fizetünk.
Mariannék egyik ismerőse mondta nekik ekkor, hogy hülyére veszik őket, ha nem fogadnak ügyvédet. A pár éve felvett hitel tőkeösszege 14 millióra duzzadt, a hajdani 4,5 százalékos kamatláb ma 7,25 százalék.
- Ez az igazi uzsora, nem az, amiről a tévében beszélnek, hogy büntetni kell - háborog a fiatalasszony, amikor elmondja: végül a Banki Hitelkárosultak Egyesülete fehérvári irodájához fordultak segítségért.

Törteli Zoltán, az iroda vezetője elmondta, hogy működésük rövid másfél hete alatt napi 3-4 ügyfél fordult hozzájuk. Mariannék esete tipikusnak mondható, több ilyen történet is van, de olyan esetekről is beszámolt, amelyekben még nincs vészhelyzet, de szeretnének a hitelesek tájékozódni egy "mi lesz, ha történik valami..." helyzetre gondolva.
- A helyzet kialakulásáért az állam, a bankok és a hitelt igénylő polgárok is felelősek - fogalmazta meg az irodavezető. Szerinte a kellő szabályozás hiánya eredményezte a banki kapzsiságot, és az ügyfelek is felelőtlenek voltak a nagy hitelek felvételekor.
- Ebben a helyzetben együttműködésre törekszünk a bankokkal. Pénzügyi, jogi szakember megy el az ügyféllel a bankokhoz, néha a határozott fellépés is elég, hogy elkezdődjenek a tárgyalások. Segítünk megérteni a terjedelmes szerződési ajánlatokat. Erre van is egy történetem. Az ügyfél a 18 oldalas szerződésből csak azt az egy oldalt értette meg, ahol arról írtak, milyen jogairól kell lemondania. Miért nem tudják másfél oldalban leírni az egészet, hogy megértsem? - kérdezte. Sokszor az az érv hat a bankra, hogy ha nem egyezünk meg, bedől a hitel, és a bíróság fogja eldönteni, kinek van igaza a költségek, kamatok kérdésében, mert ezek emelését sokan igazságtalannak tartják - tájékoztatott Törteli Zoltán.
Szabó Mariann és férje fizetne minden hónapban, hiszen a tartozás az tartozás. Csak azt kérik, legyen figyelemmel helyzetükre a bank.

Regionális fehérvári iroda

- Hat éve jött létre a Banki Hitelkárosultak Egyesülete, de eddig csak a keleti országrészben és Budapesten volt irodájuk.

- A fehérvári regionális iroda a Balatoni út 8. szám alatt két hete működik, a Százhalombatta, Dunaújváros, Sárbogárd, Siófok, Balatonfüred, Veszprém, Tatabánya körön, illetve azon belüli településeken élők gondjaival foglalkozik.

- A Civil Szervezetek Regionális Szövetsége működteti az irodát, ami nem gazdasági társaság, de ügyfeleiktől csekély díjat kérnek szolgáltatásaikért.