Móri bankrablás - Felmentették a vád szerint Kaisernek alibit igazoló családot

A 2002. május 9-én  Móron elkövetett véres bankrablás kilenc halálos áldozatot követelt. A  rendőrség hosszas nyomozás után  őriztbe vett két férfit, Kaiser Edét  és  Hajdú Lászlót. Az ügy hosszas nyomozás után jutott el a tárgyalási szakaszba, ahol a bíróság több tárgyalási napon igyekezett megbizonyosodni arról, hogy a  két vádlott  ott volt-e  Móron azon a szörnyű napon. A tanúmeghallgatások során  Kaiser Ede barátnője,  a lány szülei és egy  Pesten dolgozó hölgyismrős, egy varrónő is a tanúk padjára került. Mindnyájan azt vallották, hogy május 9-én Kaiser a fővárosban volt.  A bíróság álláspontja szerint a család tagjainak nem volt indítékuk, hogy hamisan tanúskodjanak Kaiser Ede érdekében, ezért bűncselekmény elkövetésének hiányában mentette őket fel. Az eljáró bíró kifejtette: a vádlottak - annak ellenére, hogy vallomásukat többször pontosították - mindvégig azt állították, hogy látták Kaiser Edét Budapesten, azaz a bankrablás időpontjában nem volt Móron.

 A család ügyészség által vitatott vallomása szerint a most 26 éves nő a móri bankrablás napján, még szakiskolai tanulóként nem ment iskolába, hanem akkori barátjával, Kaiser Edével a család csepeli otthonában volt. A szülők vidéki horgászatból tértek haza a déli órákban, amikor találkoztak Kaiser Edével és lányukkal. Azt mondták, még össze is veszett apa és lánya, mert Kaiser Ede a nagyszobában evett - a bíróságon az is elhangzott, hogy aznap krumplis tészta volt az ebéd -, ahol a család nem szokott. A lány vallomása szerint ezután Kaiser Edével egy pesti varrodába mentek, ezt igazolta vallomásával a varrónő is. Onnan Zuglóba, majd ismét Csepelre autózott a pár. Mindez a móri bankrablás idején történt a vallomásuk szerint.
 A perben Kaiser Ede volt barátnőjét, szüleit és egy varrónőt azért vádolta meg az ügyészség, mert a vádhatóság szerint hamis vallomást tettek, amikor azt állították, hogy Kaiser Ede 2002. május 9-én különböző budapesti helyszíneken volt a mészárlás időpontjában. Az ügyészség szerint Kaiser Ede valójában nem járt azokban az időpontokban azokon a helyszíneken, amelyeket a vádlottak a móri ügy nyomozása során tett vallomásukban állítottak.  Miután Kaiser Edét jogerősen felmentették a móri vádpont alól, az ügyészség képviselője a családdal szemben módosította a vádat azzal, hogy Kaiser Ede a kérdéses időpontban nem Móron, hanem ismeretlen helyen tartózkodott.
 A vádlottak a bírósági eljárás során végig azt állították: ők nem tanúskodtak hamisan, nem igazoltak alibit Kaiser Edének, az igazat mondták a rendőröknek, és korábbi állításaikat fenntartották.
 A bíró az indoklásban kifejtette: az ügy mind Kaiser Ede volt barátnőjének, mind családjának hátrányokat okozott. A volt barátnőt korábbi iskolájából és munkahelyekről is elküldték a neve, pontosabban az ügy miatt.

 Az ítélet nem jogerős, az ügyészség fellebbezést nyújtott be a vádlottak bűnösségének megállapításáért.

A móri bankrablás valódi tettesei közül az egyik,  Nagy László börtöncellájában lett öngyilkos. A másik bankrabló, Weiszdorn Róbert egyedül állt a bíróság előtt, hogy elmondja, miként tervelték ki a bankrablást;  hogy kis híján fennakadtak a rendőrségi kordonon. A fiatalember jogerősen letöltendő életfogytiglani büntetést kapott.

Cikkeink a móri bankrablásról ide kattintva!