Munkajog: jó törvény születhet az alku nyomán

A kisvállalkozások nem feltétlenül tudnak fizetni jogászt, s gyakran  apró hibák vezetnek ahhoz, hogy a munkavállaló pert nyer a munkáltatóval szemben. A bíróság el sem jut odáig, hogy azt vizsgálja, elkövetett-e valamit a dolgozó, először csak a formai követelményeket vizsgálja: például van-e írásbeli felmondás, világos, konkrét-e az indoklás, mikor hogyan történt a közlés?  Sok munkáltató nem tudja, hogy az indoklásban nem lehet általánosságban fogalmazni, azzal érvelni, hogy a dolgozó nem megfelelően végezte a munkáját. Pontosan meg kell jelölni a kötelezettségszegés okát - mondja Ocsenás Zoltán ügyvéd, munkajogi szakértő. 

A kártérítésben is van ésszerű módosítás. Példát   említ.

- A munkavállaló kijött a munkahelyéről ahol dolgozott, tett néhány lépést, hogy cigarettára gyújtson. Megcsúszott a betonszegélynél, ahol  semmilyen feladata nem volt,  elesett, meghalt. Ezért a munkáltató komoly kártérítést fizetett, pedig józan ésszel nehéz megtalálni az ő felelősségét.  Az új törvény megtartja ugyan a munkáltató vétkességtől független kárfelelősségét, ezen túl azonban nem a munkáltató működési körében történt kárért lesz felelős, hanem csak azért, ami az ellenőrzési körében történt. Eddig  a munkáltató olyan esetben is felelős volt, amikor a kár bekövetkezésére  közvetett befolyása sem lehetett. 

A legfájóbb előre vetített változás a könnyebb elbocsátás lehetősége (a másik  a szabadságok csökkentése, de ezt a tervet már visszavonták).

- A munkajogi védettség bizonyos szempontokból korlátozódik, de az elbocsátás nem válik könnyebbé, megmarad a világos indoklási kötelezettég. Sőt, a fegyelmi eljárás ismételt bevezetése épp a munkaviszony megőrzését, fenntartását szolgálhatja, eddig ugyanis a munkáltató csak minden jogkövetkezmény nélküli írásbeli felszólítással élhetett, és a következő lépés mindjárt a munkaviszony megszüntetése volt. Az új törvény szerint a munkáltató akár a munkabért érintő rendelkezést is hozhat, legfeljebb 6 havi alapbért érintően. A munkáltatói szankció  (amit egyébként a munkavállaló munkaügyi eljárás keretében vitathat), azt eredményezheti, hogy a munkáltató nem azonnal a munkaviszony megszüntetése iránt intézkedik, hanem megpróbálja jó irányba terelni a munkáját nem megfelelően végző munkavállalót. Lényeges módosítás még, hogy a törvény kibővíti a vezető állású munkavállalók körét, ami  korábban sok bizonytalanságot  idézett elő.

 Vajon azon az áron növelték a kisvállalkozások talpon maradásának esélyeit, hogy nagyobb lett a munkavállalók kiszolgáltatottsága? 

- A jogszabály indoklásában is ott van, hogy a jogalkotó azzal a szándékkal módosított, hogy kifehérítse a foglalkoztatást, szélesítse a munkaviszonyban foglalkoztatottak körét - állította az ügyvéd.  - Azt gondolom, az új Munka Törvénykönyv szerkezete logikus, és nagyon fontos módosítások történtek. Eddig a bíróságok és a munkajoggal foglalkozók folyamatosan jelezték a változtatások szükségességét, de lényeges módosítások nem történtek. A bírói gyakorlat végre számos esetben visszaköszön, s ez önmagában is pozitív. A tervezet korszerű, azzal együtt, hogy valóban sérthet érdekeket, de ez nem az egyes jogi megoldásokra, hanem inkább a munkavállalói jogosultságok mértékére vonatkozik, ami viszont már inkább a politika területe. A tervezetre vélhetően amúgy is ráhagytak, hogy legyen majd miből engedni... A réginél sokkal jobb törvénye lesz az országnak, ha majd az alkufolyamat véget ér - zárta szavait Ocsenás Zoltán.

Az előző, példákat említő cikk ide kattintva olvasható!

Csorbulhatnak a dolgozók jogai. Cikkünk ide kattintva!