Hol koronázták Istvánt?

Székesfehérvár, Esztergom - Azt hisszük, hogy már mindent ismerünk múltunkból, és nincsenek feltáratlan rejtélyek? Még az annyira természetesnek vett kérdések is élénk vitát kavarnak, mint szent királyunk koronázásának helyszíne.

Tihanyi Tamás

Utazó mellékletünkben írtunk Esztergomról minap, és ajánlottuk olvasóink figyelmébe. A város honlapján azt közlik (s ezt cikkünkben is így idéztük): "1000-ben Istvánt itt koronázták királlyá". Olvasónk, a fehérvári Kaszala Attila levelet küldött lapunknak, s azt írta szerzőnknek: "Remélem, nem én vagyok az első, aki felhívja a figyelmét egy teljesen elterjedt tévhitre! Miszerint, hogy Magyarország középkori fővárosa, koronázó helye Esztergom volt. Ezt valószínűleg a pestiek meg a Fehérvárt a Pilis-hegységbe képzelők terjesztik. (...) Az Árpád-házi és vegyesházi királyaink koronázó és temetkező helye Székes-Fehérvár volt és marad! Esztergom azért se lehetett főváros, mert a magyar királyok tudatosan tartották magukat távol az érseki központtól! Az érsek koronázott a magyar Szent Koronával, de szigorúan Fehérváron a Szent Elődök maradványai fölött. (...) Esztergom érseki székhely és mai is az, de ott nem koronáztak. Illetve feltételezhetően, de kétséget kizáróan nem tudni, hogy Szent Istvánt Esztergomban vagy már Fehérváron koronázták-e, mivel a fehérvári koronázó bazilika csak 1018-ra készült el. A bizonytalanság miatt sajnos az esztergomi Szent István-szobor, amelyen épp megkoronázzák Vajkot, hát látványos, de sajnos csak egy fikció, történelemhamisítás a turistának, kelepce az újságírónak, valamint irritáló minden fehérvári lokálpatrióta és a várost jól ismerő számára."

- Kétségtelen, hogy az országnak a 10. század végén két nagyfejedelmi székhelye volt: Esztergom és Fehérvár - mondta kérdésünkre Fülöp Gyula régész. - Géza Fehérváron várat, palotát és négykarélyos templomot építtetett, amelyben 997-ben őt eltemették. 1001, az esztergomi érsekség megalapítása után az országirányító királyi teendők Fehérvárra kerültek át. Az István által alapított bazilika a mellérendelt prépostsággal látta el az ország levéltárának feladatát, őrizte a kincstárat. Ott koronázták királyainkat, sokukat ott temették el. A kereszténységre áttérő magyar népnek, ha független akart maradni, koronás főre volt szüksége, akit Európa szuverén uralkodói magukkal egyenrangúnak ismernek el. István II. Szilveszter pápától koronát kért, amit III. Ottó közbenjárásával megkapott. A középkori feljegyzésekből egy dolog derül ki, Istvánt 1000 karácsonyán, vagy 1001 újév napján koronázták. Királlyá avatásának helyét egyetlen forrás sem említi. Egyes történetírók Esztergom, mások Fehérvár mellett törnek lándzsát, történeti érvek helyett megérzésük, szimpátiájuk alapján.

- Magam nem csupán lokálpatriotizmusom, de sok érv miatt is Fehérvár mellett vagyok - folytatta Fülöp. - A középkorban minden valamirevaló helyen kialakult a koronázás rendje. Sok helyütt írásban is rögzítették, hogy az adott ország uralkodója hol, milyen jelvényekkel és szertartás keretében kerülhetett a legmagasabb méltóságba Isten és ember nevében. Hazánkban nem maradt fenn leírás az első koronázásokról. A török időkig terjedő több mint fél évezred azonban bizonyította, hogy a mindenkori magyar királyt Székesfehérváron, a mindenkori hivatalos koronázási jelvényekkel kellett ékesíteni a megfelelő méltóságok által. Az István-kori korona, lándzsa és országalma a történelem viharaiban elveszett, a 12. század óta a mai Szent Korona a legfőbb jelvény. A korai tárgyakat a koronázási palást István királyt ábrázoló képe mutatja. A miseruha 1031-ben Gizella királyné adományaként került a királyi bazilika eszköztárába, Imre herceg temetésekor.

Fülöp szerint minden késői tudásunk arra mutat, István magánbazilikájának építésével és a város fejlesztésével tudatosan tette a politikai élet színterévé Fehérvárt. Koronás főként innét indulva törte meg Ajtonyt és az erdélyi gyulákat. Utódait Orseolo Pétertől kezdve már kötelezően Fehérváron ültették trónra. Károly Róbertet egyes feltételek hiánya miatt háromszor kellett megkoronázni, amíg legitim uralkodó lett. Mindez arra utal, hogy a "hol koronázták meg Istvánt?" kérdésre Fehérvár a helyes válasz.

- Kétségtelen, hogy az országnak a 10. század végén két nagyfejedelmi székhelye volt: Esztergom és Fehérvár - mondta kérdésünkre Fülöp Gyula régész. - Géza Fehérváron várat, palotát és négykarélyos templomot építtetett, amelyben 997-ben őt eltemették. 1001, az esztergomi érsekség megalapítása után az országirányító királyi teendők Fehérvárra kerültek át. Az István által alapított bazilika a mellérendelt prépostsággal látta el az ország levéltárának feladatát, őrizte a kincstárat. Ott koronázták királyainkat, sokukat ott temették el. A kereszténységre áttérő magyar népnek, ha független akart maradni, koronás főre volt szüksége, akit Európa szuverén uralkodói magukkal egyenrangúnak ismernek el. István II. Szilveszter pápától koronát kért, amit III. Ottó közbenjárásával megkapott. A középkori feljegyzésekből egy dolog derül ki, Istvánt 1000 karácsonyán, vagy 1001 újév napján koronázták. Királlyá avatásának helyét egyetlen forrás sem említi. Egyes történetírók Esztergom, mások Fehérvár mellett törnek lándzsát, történeti érvek helyett megérzésük, szimpátiájuk alapján.

- Magam nem csupán lokálpatriotizmusom, de sok érv miatt is Fehérvár mellett vagyok - folytatta Fülöp. - A középkorban minden valamirevaló helyen kialakult a koronázás rendje. Sok helyütt írásban is rögzítették, hogy az adott ország uralkodója hol, milyen jelvényekkel és szertartás keretében kerülhetett a legmagasabb méltóságba Isten és ember nevében. Hazánkban nem maradt fenn leírás az első koronázásokról. A török időkig terjedő több mint fél évezred azonban bizonyította, hogy a mindenkori magyar királyt Székesfehérváron, a mindenkori hivatalos koronázási jelvényekkel kellett ékesíteni a megfelelő méltóságok által. Az István-kori korona, lándzsa és országalma a történelem viharaiban elveszett, a 12. század óta a mai Szent Korona a legfőbb jelvény. A korai tárgyakat a koronázási palást István királyt ábrázoló képe mutatja. A miseruha 1031-ben Gizella királyné adományaként került a királyi bazilika eszköztárába, Imre herceg temetésekor.

Fülöp szerint minden késői tudásunk arra mutat, István magánbazilikájának építésével és a város fejlesztésével tudatosan tette a politikai élet színterévé Fehérvárt. Koronás főként innét indulva törte meg Ajtonyt és az erdélyi gyulákat. Utódait Orseolo Pétertől kezdve már kötelezően Fehérváron ültették trónra. Károly Róbertet egyes feltételek hiánya miatt háromszor kellett megkoronázni, amíg legitim uralkodó lett. Mindez arra utal, hogy a "hol koronázták meg Istvánt?" kérdésre Fehérvár a helyes válasz.

- Magam nem csupán lokálpatriotizmusom, de sok érv miatt is Fehérvár mellett vagyok - folytatta Fülöp. - A középkorban minden valamirevaló helyen kialakult a koronázás rendje. Sok helyütt írásban is rögzítették, hogy az adott ország uralkodója hol, milyen jelvényekkel és szertartás keretében kerülhetett a legmagasabb méltóságba Isten és ember nevében. Hazánkban nem maradt fenn leírás az első koronázásokról. A török időkig terjedő több mint fél évezred azonban bizonyította, hogy a mindenkori magyar királyt Székesfehérváron, a mindenkori hivatalos koronázási jelvényekkel kellett ékesíteni a megfelelő méltóságok által. Az István-kori korona, lándzsa és országalma a történelem viharaiban elveszett, a 12. század óta a mai Szent Korona a legfőbb jelvény. A korai tárgyakat a koronázási palást István királyt ábrázoló képe mutatja. A miseruha 1031-ben Gizella királyné adományaként került a királyi bazilika eszköztárába, Imre herceg temetésekor.

Fülöp szerint minden késői tudásunk arra mutat, István magánbazilikájának építésével és a város fejlesztésével tudatosan tette a politikai élet színterévé Fehérvárt. Koronás főként innét indulva törte meg Ajtonyt és az erdélyi gyulákat. Utódait Orseolo Pétertől kezdve már kötelezően Fehérváron ültették trónra. Károly Róbertet egyes feltételek hiánya miatt háromszor kellett megkoronázni, amíg legitim uralkodó lett. Mindez arra utal, hogy a "hol koronázták meg Istvánt?" kérdésre Fehérvár a helyes válasz.

- Magam nem csupán lokálpatriotizmusom, de sok érv miatt is Fehérvár mellett vagyok - folytatta Fülöp. - A középkorban minden valamirevaló helyen kialakult a koronázás rendje. Sok helyütt írásban is rögzítették, hogy az adott ország uralkodója hol, milyen jelvényekkel és szertartás keretében kerülhetett a legmagasabb méltóságba Isten és ember nevében. Hazánkban nem maradt fenn leírás az első koronázásokról. A török időkig terjedő több mint fél évezred azonban bizonyította, hogy a mindenkori magyar királyt Székesfehérváron, a mindenkori hivatalos koronázási jelvényekkel kellett ékesíteni a megfelelő méltóságok által. Az István-kori korona, lándzsa és országalma a történelem viharaiban elveszett, a 12. század óta a mai Szent Korona a legfőbb jelvény. A korai tárgyakat a koronázási palást István királyt ábrázoló képe mutatja. A miseruha 1031-ben Gizella királyné adományaként került a királyi bazilika eszköztárába, Imre herceg temetésekor.

Fülöp szerint minden késői tudásunk arra mutat, István magánbazilikájának építésével és a város fejlesztésével tudatosan tette a politikai élet színterévé Fehérvárt. Koronás főként innét indulva törte meg Ajtonyt és az erdélyi gyulákat. Utódait Orseolo Pétertől kezdve már kötelezően Fehérváron ültették trónra. Károly Róbertet egyes feltételek hiánya miatt háromszor kellett megkoronázni, amíg legitim uralkodó lett. Mindez arra utal, hogy a "hol koronázták meg Istvánt?" kérdésre Fehérvár a helyes válasz.

Fülöp szerint minden késői tudásunk arra mutat, István magánbazilikájának építésével és a város fejlesztésével tudatosan tette a politikai élet színterévé Fehérvárt. Koronás főként innét indulva törte meg Ajtonyt és az erdélyi gyulákat. Utódait Orseolo Pétertől kezdve már kötelezően Fehérváron ültették trónra. Károly Róbertet egyes feltételek hiánya miatt háromszor kellett megkoronázni, amíg legitim uralkodó lett. Mindez arra utal, hogy a "hol koronázták meg Istvánt?" kérdésre Fehérvár a helyes válasz.

Fülöp szerint minden késői tudásunk arra mutat, István magánbazilikájának építésével és a város fejlesztésével tudatosan tette a politikai élet színterévé Fehérvárt. Koronás főként innét indulva törte meg Ajtonyt és az erdélyi gyulákat. Utódait Orseolo Pétertől kezdve már kötelezően Fehérváron ültették trónra. Károly Róbertet egyes feltételek hiánya miatt háromszor kellett megkoronázni, amíg legitim uralkodó lett. Mindez arra utal, hogy a "hol koronázták meg Istvánt?" kérdésre Fehérvár a helyes válasz.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!