Zajtérkép lesz, csend még nem

A Maroshegy szélén, a Mezei, Szörényi, Vízaknai és Orsovai utcákban  élők már 1993-ban levélben hívták fel az illetékes minisztérium figyelmét arra, hogy a tizenegy kilométer hosszúságúra tervezett elkerülő út két és fél kilométeres szakaszon a  kimondottan kertváros jellegű, kristálytiszta levegőjű Maroshegy, valamint az azzal szemben lévő parkerdő között épülne. Ebben a levélben a lakók kérték, hogy az utat a parkerdő másik, várostól távolabb eső felén, onnan 300-500 méterre vezessék el, ezzel az erdő mögött 800 méterre lévő M7-eshez lehetne csatlakoztatni. Az elkerülő út aztán mégis az eredetileg elképzelt nyomvonalon épült meg, a lakók félelme pedig  beigazolódott: az úton olyan mértékű a forgalom, hogy a korábbi 40 decibel helyett 60 decibelre nőtt a zajterhelés.

Ez - mint a környék lakóinak érdekeit évek óta képviselő  Horváth József és Márton Péter magyarázza -, a logaritmikus skála szerint hússzoros  növekedést jelent a hallható zaj tekintetében, az idegrendszerre ható terhelés pedig több mint százszoros a korábbi időszakhoz képest. A kamionok zaja hajnali három-négy óra felé erősödik fel, sokan nem is tudnak aludni a zajtól a környék utcáiban. (Néhány éve a megengedett sebességet óránként 110 kilométerre emelték fel, azóta a zajt is  erősebbnek érzik a lakók.)  Hiába gyűlt össze már 2006-ban ötszáz aláírás a zajvédő fal megépítésének kicsikarására, ahogy Márton Péter fogalmaz, gyakorlatilag azóta tart az aktatologatás. Kilóra is tekintélyes méretű már az a papírtömeg, ami az elmúlt években a lakosság, a minisztérium, a környezetvédelmi felügyelőség, a beruházó Nemzeti Autópálya Zrt. (jogutódja a Nemzeti Infrastruktúrafejlesztő Zrt.), a Magyar Közút Zrt. és az önkormányzat közötti levélváltásban keletkezett. Tavaly februárban lapunk  beszámolt arról, hogy a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség végre  határozatban kötelezte a Magyar Közút Nonprofit Zrt.-t, hogy 2010. augusztus 31-éig építse meg az elkerülő út több pontján a zajcsillapító falakat. A  határozat szerint  a Vásárhelyi és a Balatoni út, a Temesi és a 7-es főút közötti szakaszon, az Orsovai út mellett és a szárazréti Farkasvermi út mellett kell több száz méter hosszan megépíteni a zajvédő falat.

- Mi, lakók megnyugodtunk, végre van egy papír a kezünkben, bíztunk abban, hogy most már tényleg meg kell épülnie a falnak. Aztán elérkezett az augusztus, és semmi nem történt. Mint később megtudtuk, a Magyar Közút Nonprofit Zrt.   a közbeszerzési eljárás elhúzódására való hivatkozással kérte a  határidő egy évvel történő meghosszabbítását. Csak azt nem tudjuk, mi történt addig és az azóta eltelt egy évben? - tette fel a kérdést Horváth József.
Az ügyben ismételten megkerestük az utat annak idején építtető Nemzeti Infrastruktúrafejlesztő  Zrt.-t, ahol Loppert  Dániel kommunikációs vezetőtől azt a választ kaptuk, hogy a szóban forgó útszakaszon  a zajmérés, valamint a zajvédő fal  tervezésének közbeszerzése folyik, forrást az idei évben biztosít a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium. Az építés tervezett kezdete 2011 ősze,  a kivitelezési idő nagyjából hat-nyolc hét lesz.

Sietniük kell(ene) a beruházóknak a fal megépítésével, ha nem akarnak nagy problémás pontként felkerülni a város zajtérképére, amelyet egy uniós irányelv alapján 2012-ig minden nagyvárosnak el kell készítenie. Mint Kaleta Jánosné, egy, zajterheléssel is foglalkozó fehérvári mérnöki iroda főmérnöke lapunk kérdésére elmondta, a zajtérképen  a közúti, a vasúti és a légi közlekedés okozta, valamint az iparból származó zajhatásokat kell bemutatni. A végeredmény egy olyan digitális térkép, amely alapján akár  házszámonként megmondható lesz majd,  miként változna a zajterhelés, ha például elterelnék a buszt az utcából, vagy bevásárlóközpont épülne a szomszédban.  Az önkormányzatoknak az adatok alapján intézkedési tervet is kell készíteniük. A  kormányrendelet szerint tíz éven belül intézkedni kell ott, ahol üzemi létesítménynél 46 (éjjel 40), közlekedési zajforrás esetén 63 (éjjel 55) decibelt meghaladó hangerősséget állapítottak meg. Ötévesnél nem hosszabb intézkedési terv kötelező üzemi létesítmény 56 (éjjel 50), közlekedési zajforrás 63 (éjjel 55) decibeles értékénél. Ez mind szépen hangzik, de a  kérdés továbbra is az, van-e lehetőség érdemben csökkenteni az idegeinket is tönkretevő zajt - mondjuk egy forgalmas útra néző háztömb esetében?