Löszfalerősítők Kulcson?

DH-információ - A kormány csütörtökön tette közzé a Magyar Munka Tervet, amely Európa egyik legrugalmasabb munkaerőpiacát vetíti elő. A közmunkások kiemelt szerepet kaphatnak.

Szabó Szabolcs

A várható közmunkaprogram egyes fejezetei pedig az országos sajtóban is nyilvánosságot kaptak. Bár a kormány részéről hivatalosan még senki nem erősítette meg a sajtóinformációkat, egyes források arra utalnak, lehetnek átfedések a kiszivárgott tervek és a jövőben megvalósuló irányelvek között.

Elsőként a Szolgálat és Becsület Érdekvédelmi Mozgalom honlapján olvasható információk szerint a jövőbeni stadionépítkezéseknél is ezrek dolgoznak majd. A honlap úgy tudja, a debreceni aréna építésénél akár négyezer közmunkást és a szolgálati nyugdíjból visszahívott 1300 rendvédelmist is alkalmazhatnak. Az érdekvédelmiek szerint a beregi víztározónál, a Szolnok és Csongrád közti Tisza-szakaszon is összességében tízezrek dolgoznának. A foglalkoztatási tervek között szerepel a Kulcs környéki löszfalak megerősítése is. Itt az érdekvédők szerint összesen kétezerkétszáz közmunkás és háromszázötven visszahívott rendvédelmis dolgozna a következő évben. A tervek szerint a közmunkások a hozzájuk legközelebbi nagyberuházáson dolgoznának majd. Hogy pontosan mit és milyen módon, azt még nem lehet tudni, ám feltehető, hogy a kulcsi löszpart rekonstrukciója kiemelt helyen lesz a belügyminisztérium által gondozott közmunkaprogramban. Hogy mennyit is keresnének a közmunkaprogramban foglalkoztatottak, arra is kitér a Magyar Munka Terv: A közfoglalkoztatási jogviszonyban foglalkoztatottak tekintetében a bérezés a más munkavégzésre irányuló jogviszonyoktól eltérően alakul. A közfoglalkoztatási bér, figyelemmel a fokozott állami szerepvállalásra, a jogviszony foglalkoztató részéről történő megszüntetésének korlátaira, illetőleg a lakóhelytől távol végzett munkával kapcsolatos juttatásokra - alacsonyabb, mint a minimálbér. A garantált közfoglalkoztatotti minimálbér megállapítása megfelelően elismeri a magasabb kvalifikáltságot igénylő munkakörökben dolgozókat. E megoldással nem sérül az egyenlő munkáért egyenlő bér elve sem - szól a kormány által elfogadott tervezet.

Hogy pontosan hogyan is valósul meg mindez a mindennapokban, az még kérdés, ám vélhetően jelentősebb pontokon nem változik a tegnap megismert program.

Számok, statisztikák...

A csütörtökön nyilvánosságra hozott Magyar Munka Terv szerint 2011 februárjában a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat 673 ezer fő álláskeresőt tartott nyilván: 21százalékuk részesült álláskeresési járadékban, 13 százalékuk álláskeresési segélyben, közel 30 százalékuk bérpótló juttatásban, 36 százalékuk nem kapott pénzbeni juttatást.

A regisztrált álláskeresők közel negyede az Észak-Alföldi régióban él. Észak-Magyarországon és az Észak-Alföldi régióban veszik igénybe legtöbben a bérpótló juttatásokat - a statisztikák szerint.

Hogy pontosan hogyan is valósul meg mindez a mindennapokban, az még kérdés, ám vélhetően jelentősebb pontokon nem változik a tegnap megismert program.

Számok, statisztikák...

Hogy pontosan hogyan is valósul meg mindez a mindennapokban, az még kérdés, ám vélhetően jelentősebb pontokon nem változik a tegnap megismert program.

Számok, statisztikák...

Hogy pontosan hogyan is valósul meg mindez a mindennapokban, az még kérdés, ám vélhetően jelentősebb pontokon nem változik a tegnap megismert program.

Számok, statisztikák...