Új viszályforrás lehet a lakók között az energetikai tanúsítvány

Első pillantásra úgy néz majd ki az energetikai tanúsítvány, mint a hipermarketekben  sorakozó  hűtő- és mosógépekre ragasztott színes címke, amelyen az ábécé betűivel jelölik, mennyire takarékos a szóban forgó "jószág". A használt épületekre jövő január 1-jétől kötelező energetikai tanúsítvány célja is hasonló: rápillantva a leendő vevő azonnal felmérheti, mennyire pazarló vagy éppen takarékos az a lakás, amit megvásárolni készül. A cél az lenne, hogy a magyar lakások érjék el a C kategóriát, ami éves szinten négyzetméterenként 100 kilowatt körüli energia elfogyasztását jelenti. Ehhez képest jelenleg a magyar átlaglakás a G kategóriába sorolható, azaz két és félszer többet fogyaszt a követelménynek megfelelőnél.

Be kell-e jegyezni a tulajdoni lapra a jövőre kötelező energetikai tanúsítvány eredményét? Társasházaknál lakásonként vagy az egész házra kell kimutatni az energiafogyasztást? Ez csak néhány problémás kérdés azok közül, amelyek az építész-, a mérnök- és az iparkamara előadásán felmerültek. 2012. januártól a lakosság a saját bőrén tapasztalhatja meg a változásokat.

Ha tíz embert megkérdezünk, hallott-e már az energetikai tanúsítványról, közülük nyolcan biztosan értetlenkedve néznek vissza ránk. Pedig ez a kis papír fél év múlva  mindennapjaink része lesz, e nélkül ugyanis szinte egyetlen ház vagy lakás sem cserélhet majd gazdát. Egy  2008-as kormányrendelet alapján 2012.  januártól elvileg minden épületnek el kell készítenie az energetikai felmérését, s erről tanúsítványt kell kiállíttatni. A rendelet ugyanakkor több könnyítést is adott: használt lakásoknál jövőre még csak tulajdonosváltás esetében kell ezt a felmérést elvégeztetni, ráadásul az ötven négyzetméter alatti (például egyszobás) garzonlakásokra, egyházi, valamint műemléki védelem alatt álló épületekre ugyancsak nem vonatkozik a kötelezettség, sőt  a nyaralóépületek is mentességet kaphatnak. Az ezer négyzetméternél nagyobb ipari csarnokok, közintézmények esetében azonban nincs haladék, januártól kötelező a papír  kiállítása.
Az energetikai tanúsítvánnyal kapcsolatban  azonban számos gyakorlati  és eddig még nem egyértelműen megválaszolt  kérdés merült fel, a megyei kereskedelmi és iparkamara, az építészek és a mérnökök kamarája ezért szervezett előadást az ügyben.

- Egy-egy ingatlan eladási értékét jelentősen befolyásolja majd annak minősítése, hiszen senki nem akar majd egy H vagy I (azaz a leginkább energiazabáló) kategóriába tartozó házat megvásárolni - mondta Karé Krisztián épületenergetikus, aki a jelenlévők figyelmét arra is felhívta, egy korszerű, alacsony hőmérsékletű kazán beszerelésével akár fél-egy kategóriát is javulhat a ház besorolása, s az éjszakai szellőztetéssel ugyancsak javítható  az érték. A szakember ugyanakkor arról is beszélt, miszerint egy, használatban lévő ház esetében az elmúlt egy év gáz-, villany- és egyéb számlái alapján kalkulálható ki a ház fogyasztása. Ez alapján viszont megtévesztő besorolás is kijöhet, hiszen ha az adott házban mondjuk egy idős néni lakik, aki 17 fokot tart télen, akkor a ház kedvezőbb kategóriába kerül, mintha egy háromgyermekes család lakna  24 fokon  ugyanabban az ingatlanban.
Új építésű házaknál már most is kötelező a tanúsítvány elkészítése, ám faramuci módon a jogszabályok szerint az építésügyi hatóság ezt nem kérheti, ugyanakkor az építtetőt tájékoztatnia kell ennek kötelező elkészítéséről. Ugyancsak problémaként vetődött fel, hogy társasházak vagy szövetkezeti házak esetében egy-egy lakásra, vagy a ház egészére kell elkészíttetni a tanúsítványt? Ebben a kérdésben megoszlottak a vélemények: van, aki szerint mind a teljes épületre, mind az egyes lakásokra el kell ezt készíttetni, más vélemény szerint külön-külön nem is lehetséges, hiszen közös fűtési rendszerük van a panelházaknak. A fórumon részt vevő közös képviselők szerint a tanúsítvány könnyen újabb viszálykodást szülhet a lakók között, hiszen egy földszinti lakásra mostantól a bélyeget is rásütik azzal, hogy az mondjuk a H kategóriába kerül, amíg egy harmadik emeleti, körbefűtött lakás az igen kedvező B-be.
Nagy István energetikus pedig azt a problémát vetette fel, hogy az elkészült tanúsítvány elvileg tíz éven át érvényes, de vajon ki ellenőrzi azt, hogy egy átépítést vagy átalakítást követően a tulajdonos újra elvégeztette-e a felmérést?

A szakemberek felvetése szerint a tanúsítványt szükséges lenne valamilyen módon a földhivatali tulajdoni lapon is feltüntetni. A találkozón részt vevő földhivatali szakember szerint ezt technikailag nehéz megoldani, szerinte az adásvételi szerződésbe kellene belefoglalni, elkészült-e a tanúsítvány, és az milyen kategóriába sorolja az ingatlant.
És hogy mindez mennyibe kerül nekünk? A törvény szerint óránként 5500 forintot lehet elkérni a tanúsításért, s amennyiben a ház tervrajzai és minden szükséges dokumentum megvan, akkor legfeljebb két órát lehet egy ilyen papír elkészítésére fordítani. (Alaprajzzal nem rendelkező épület esetén további,  nagyjából ugyanekkora összeggel  kell számolnunk  járulékos költségként.) A három kamara egyébként  a kóklerek, hozzá nem értők kiszűrése érdekében  összesített névjegyzéket kíván létrehozni  azokról, akik épületenergetikai műszaki szakértők, és ezáltal jogosultak a vizsgálatok elvégzésére.
Fél év múlva aztán kiderül, valóban akkora lesz-e a sorban állás a tanúsítványért, vagy a válság miatt mégsem kell tumultusra számítani.

Kinek nem kötelező?

- Az ötven négyzetméter alatti ingatlanra, valamint a négy hónapnál rövidebb ideig használt épületekre (például nyaralók) nem kell tanúsítvány.

- Az ezer négyzetméternél nagyobb alapterületű ipari csarnokok, közintézmények esetében nincs haladék januártól.

- A tanúsítvány kiállításáért munkaóránként 5500 forint kérhető.

- A cél az, hogy az átlagos magyar ház elérje a C kategóriát.