Támadás a bíróságok ellen? A független szervezetet, ítélkezést féltik

A  Legfelsőbb Bíróság és az Országos Igazságszolgáltatási tanács elnöke részt vett a Fejér megyei összbírói értekezleten, és az azt követő sajtótájékoztatón  beszélt arról, hogy  milyen kérdések, jelenségek  foglalkoztatják és nyugtalanítják ma a  bírákat.  Baka ezek közül kiemelte, hogy folyamatos támadások érik a szervezetet. Néhány hete az  újságokban "a diktatúra  bírái", "a diktatúra bíráinak mennie kell"  megfogalmazásokkal jelennek meg írások. - Nem tudom, hogy kik  a diktatúra bírái - tette hozzá az OIT elnöke, utalva arra, hogy  Európában  példátlanul fiatal a magyar  bírói kar. Az átlagéletkor alacsony, a bírák 72 százaléka 1990 után kapta meg kinevezését. Az elnök megjegyezte: sok vonatkozásban gondot is jelent az alacsonyabb életkor, a kisebb tapasztalat.  Az a terv  pedig (Lázár János módosító indítványa, a szerk.), hogy  a  bírói korhatárt (a jelenlegi 70-ről) nyolc, de akár öt évvel  is csökkentik, olyan problémákat  okozhat, amelyet  a szervezet  évek alatt  heverhet ki, ha egyáltalán képes lesz erre.

Nyugat-európai példákat  hozott fel  Baka András, bizonyítván: mindenütt magasabb a  bírói korhatár, mint  az általános nyugdíjkorhatár.  Nem véletlen: a munka természete olyan, hogy  a kor, a  bölcsesség, a tapasztalat az ítélkezés színvonalán is meglátszik. Ráadásul  amikor minden ország nagy erőfeszítéseket tesz azért, hogy a nyugdíjkorhatárt  emelje,  az alkotmányügyi bizottság  javaslatát  nehéz másképp értelmezni, mint  a bíróságok elleni támadást.
- Így fogalmaztak a bírók, és én erre magyarázatot nem tudok adni,  értetlenül állok az események előtt - folytatta  a főbíró.  Aki úgy számol, az intézkedés nem csak a 300 szóba jöhető bírót érinti, de azzal a következménnyel is jár, hogy több mint 30 ezer ügyet másra kell majd szignálni, azon egyszerű oknál fogva,  hogy a bírák tanácsban ítélkeznek. 
Fennáll az Országos Igazságszolgáltatási Tanács megszüntetésének lehetősége is, hiszen az új alaptörvény-tervezet nem említi az alkotmányos intézmények között. Ez azt   is jelentheti,   hogy a  személyi kinevezésekkel és  anyagi ügyekkel  foglalkozó önigazgatási szervezet  helyett esetleg a kormányzati befolyás nő, foglalta össze a bírák  körében terjedő feltételezéseket Baka.  A kérdés: van-e összefüggés a tervezett intézkedések között, amelyeket - miután más szervezeteket  alig érintenek - a jelek szerint  a bíróságokra szabtak.

Az OIT elnöke csütörtökön összehívta a  bírósági vezetőket. Szakmai álláspontot fogalmaztak meg, amelyet elküldtek az országgyűlési képviselőknek.  Akárki akármit akar belemagyarázni, a megközelítés nem politikai, hangsúlyozta Baka. Nem értjük, mi az oka a példátlan  javaslatoknak,  folytatta. Emlékeztetett rá, hogy 1990-ben a bírói kar 90 százaléka 55 év alatt volt, ami      magától értetődően kizárja, hogy az 1956-ban  és az azt követő években tevékeny szerepet vállalhattak volna. Az akkori parlamenti napló  tanúsága szerint  példátlanul jól teljesítettek az igazságszolgáltatás munkatársai.  Joggal merülhet fel a kérdés, hogy ha akkor nem volt indokolt, akkor ma mi indokolja   az igazságszolgáltatás politikai szempontú kritikáját? Ezek a kérdések foglalkoztatják a bírákat, mondta Baka  András. Megismételte: nagy a felzúdulás a bírósági szervezetben.
Mindnyájan féltjük  a jogállam alapintézményét,  a független bírósági  szervezetet és a független ítélkezést,  hangsúlyozta.  Lapunk kérdésére  ezt kiegészítette azzal:  a független bírói szervezetet mindenki félti, aki  a jogállamban és ebben az országban tisztességesen gondolkodik.